TANODA SZAKMAI PROGRAMJA

Ide írhatsz...

Értelemmel, tettekkel, derűvel - 4

Jánoshalmi Tanoda program

SZAKMAI PROGRAM

E L Ő K É SZ Í T É S

Felső-Bácskai Fiatal Művészekért Kulturális Alapítvány

Jánoshalma, 2016. november

Előzmények, tapasztalatok

A jánoshalmi fiatalok számára alapítványunk immáron negyedik alkalommal indítjuk el a Tanoda programot, amelynek támogatásával a helyi gyerekek identitásukban, önbizalmukkal, felelősségérzetükkel megerősödve hagyják el az iskolát. A térség kimondottan hátrányos helyzetű, nagyszámú a roma kisebbség.

2009-ben, a TÁMOP 3.3.5/A-08/1-2009-0014 kiírásra nyertes programunkkal indítottuk el Értelemmel, tettekkel, derűvel címmel tanodánkat. Azóta a működés - kisebb megszakítással - folyamatos. Ezen kívül több, szociális hátrányokat kompenzáló programokat, amelyek elsősorban a művészeti nevelést, a tehetséggondozást tűzik ki célul (Roma Education).

Alapítványunk működteti a Felső-Bácskai Alapfokú Művészeti Iskolát, amely helyszínt biztosít a tanodának. Az iskola rendelkezik mindazokkal az ismeretekkel, tapasztalatokkal, eszközökkel és humán erőforrással, ami lehetővé teszi a pályázati kiírásnak megfelelő, eredményes Tanoda Program megvalósítását. A társadalmi beágyazottság és elfogadás garancia arra, hogy a célcsoport részéről kellő támogatottságot élvez a programban való részvételhez.

A szakmai megvalósítók előző hét év Tanoda programban szerzett tapasztalatai és elhivatottsága már bizonyított, a helyben megszerzett bizalomra és szakma tapasztalatra építve állítottuk össze programunkat az új felhíváshoz igazodva.

Szinergikus kapcsolódási pontként elsősorban a hátrányok kompenzálását, az előző tanodáktól való lehatárolódást - tapasztalatainkra építve - a fokozottabb egyéni fejlesztés jelenti.

Alapítványunk alapító okirat szerinti céljai, feladatai

Tartós és közérdekű céljaink között szerepel:

Felső-Bácska térségben gyermekek és fiatal felnőttek alapfokú művészeti oktatása, ennek érdekében művészetoktatási intézmény létrehozása és működtetése

amatőr pályakezdő szólisták, művészek, tárgyalkotók és művészeti csoportok támogatása

népi kismesterségek támogatása

hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése és rehabilitációs foglalkoztatása

Közhasznú tevékenységek:

nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

tudományos tevékenység, kutatás

épített és természeti környezet védelme

kulturális örökség védelme, műemlékvédelem

Az alapítvány az általa folytatott közhasznú tevékenysége során ellát olyan közfeladatot is, amelyről állami szervnek vagy önkormányzatnak kell gondoskodnia, kiemelt közhasznú tevékenységet is folytat az alábbi területeken:

alapfokú művészetoktatás, ismeretterjesztés

tudományos tevékenység támogatása

A helyi célok

Jánoshalma városa 2014. évben elkészítette új Településfejlesztési Koncepcióját (Jánoshalma Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája, projektazonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002), mely részletesen bemutatja a város helyzetét, kiemelten kezelve az egyre növekvő szegregátumokat és a szükséges intézkedéseket.

https://www.janoshalma.hu/jhalma/dokumentumok/telepulesfejlesztes/its_da_janoshalma_its_vegleges.pdf

A tanulmány anti-szegregárciós feladatai között célként határozza meg azt a tevékenységet, amelyet a Tanoda ellát:

"2. A sikeres felnőtté válás lehetőségének megteremtése Már gyerekkorban megteremteni az integráció esélyét, szociális és oktatási - iskolán kívüli - szolgáltatásokkal elősegíteni az iskolai sikeresség feltételeit.

5. Közösségi szolgáltatások biztosítása: A szabadidő hasznos eltöltése feltételeinek biztosítása Az iskolán kívüli, iskolai sikerességet segítő programok biztosítása."

Jánoshalma város KSH által kijelölt és város által jóváhagyott szegregátumainak és szegregációval veszélyeztetett területeinek száma 5, melyből egynél (3.) a roma lakosság száma kiemelkedően magas.

A 3. szegregátum jellemzői:

a lakónépesség száma 173 fő

a 0-14 évesek aránya 26,2, a 60 év felettieké 9,8%

az alacsony státuszú lakosok aránya 56,2%

a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 72,4%.

az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 28,1%.

az infrastruktúra részben biztosított

nincs szennyvízgerinc, és pormentes út kialakítása sem történt meg az Epres, Vasvári Pál, Klapka György, Irányi Dániel utcákban

a szegregátumban kizárólag lakóházak vannak

a terület a városközponttól mintegy 2,5km-re található

a területen magas a roma lakosság aránya

A többi négy szegregátumban mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű családok élnek, a fentiekhez hasonló mutatókkal. Az idézett stratégia a Tanodát, mint horizontális intézkedési tervet, megjelöli.

Jánoshalma bemutatása

Jánoshalma Bács-Kiskun megyében található, a Jánoshalmi kistérség egyik városa. A kistérség négy település alkotja, két város Jánoshalma és Mélykút, illetve két község Borota és Kéleshalom. A magyarországi kistérség közül az egyik legkisebb településszámú kistérség, az összességében magas lakosságszámot a településekhez kapcsolódó kiterjedt tanyavilág magyarázza.

A kistérség alig több mint 17 ezer fős lakosságának a legnagyobb lélekszámú települése Jánoshalma. A várost "Bácska Gyöngye"-nek is nevezik. Jánoshalma a Bácskai-löszhát és a Kiskunság találkozásánál, Kiskunhalastól mintegy 20 kilométerre található Baja irányában. Az 1989-ben várossá lett Jánoshalma 13,220 ha területen fekszik, melynek kb. 15%-a belterület, 25%-a erdő, 60%-a mezőgazdasági terület, szántó. Környékét tanyavilág övezi, egyes tanyákat vendégfogadásra alakítanak át, hogy a városlakók, vagy az idelátogató külföldiek megismerjék a tanyai életformát, szokásokat, ízeket. A település szerkezete a régi mezővárosi jellegét őrzi, széles főút, szabályos házsorok, a házak előtt ápolt virágoskertek. Jánoshalma kistérsége nem alkot önálló területi egységet, a város igazi vonzáskörzete még nem alakult ki, s központi funkciói is meglehetősen hiányosak. Jánoshalma jellemzően egyközpontú település.

Demográfiai adatok

Jánoshalma város lakónépessége drasztikus csökkenést mutat. A KSH adatai szerint 1990-ben a város állandó népessége több mint 10.700 fő volt, 2015-re ez a népességszám lecsökkent 8.675 főre, ami másfél évtized alatt 19 %-os népesség-csökkenést jelent.

Lakónépesség (fő)

Férfilakosság (fő)

Női lakosság (fő)

Aktív korú népesség (18-59 évesek)

(fő)

Cigány népesség (fő)

Jánoshalma

8.675

4.196

4.479

4.315

1.766

sz. táblázat Kimutatás Jánoshalma népességének összetételéről, 2015.[1]

A fenti táblázat adatai jól mutatják, hogy a népesség nagyobb részét a női lakosság teszi ki, amely a lakónépesség mintegy 53%-át jelenti. Az aktív korú lakosok száma a lakónépesség 55%-a, ami jól mutatja az egyre jobban elöregedő társadalmat is.

A település lakónépessége valójában 2001 óta kezdett folyamatosan csökkenni, amely mellett a lakosság korösszetétele is kedvezőtlenebb 2015-ben, mint 2001-ben, vagyis megállapítható, hogy a népesség öregszik. A lakosság számának kedvezőtlen változásában a természetes fogyás mellett az elvándorlásnak is jelentős szerepe van. Mind az öregedésnek, mind pedig az elvándorlásnak komoly hatása van a munkaerő-piaci folyamatok alakulására. Az idősödő lakosságon belül csökken az aktív korú népesség aránya, illetve az aktív korúak átlagos életkora folyamatosan emelkedik. Az elvándorlás a magasabban kvalifikált, foglalkoztatási szempontból rugalmasabb fiatal társadalmi rétegeket érinti elsősorban. [2]

A 2001-es népszámlálás során a város lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány és 1%-az egyéb nemzetiségűnek vallotta magát. A 2011-es népszámláláskor viszont már a 5%-a vallotta magát roma származásúnak.

Az általunk összegyűjtött adatok szerint - amelyeknek szerves részét a város jegyzői adatlapjai szolgáltatták - a nemzetiségi felekezetek közül a városban és a hozzá tartozó szegregátum lakónépességének kb. a 18%-a vallotta magát roma származásúnak.

Jánoshalma hátrányos helyzete

Jánoshalmi Kistérség - A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014.(XI.26.) Kormányrendelet módosításáról szóló 106/2015.(IV.23.) Korm. rendelet értelében a Jánoshalmi Kistérség a komplex mutatók alapján a 198 kistérség között a 7. legrosszabb helyzetben lévő terület (leghátrányosabb helyzetű járások közé sorolható). 191 kistérség előzi meg, és 6 kistérség van lemaradva tőle. A számok egyértelmű mutatói annak, hogy minden beavatkozással esélyt kell teremteni.

Jánoshalma - A kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015.(IV.23.) Korm. rendelet értelmében Jánoshalma a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett, valamint jelentős munkanélküliséggel sújtott települések között kapott helyet.

Munkanélküliség

2013-es adatok szerint (ÁFSZ) a munkanélküliségi ráta 16,3, a foglalkoztatási ráta 49,2 százalék: az utóbbi hét évben mindkét mutató jelentősen romlott. A KSH adatai szerint 2013 év végén a munkavállaló korú népességnek 11,4%-a nyilvántartott álláskereső volt.

Település

Háztartások száma

Foglalkoztatott nélküli gyerekes háztartások

3 és több gyereket nevelő háztartások

Egyszülős háztartások

száma

aránya (%)

száma

aránya (%)

száma

aránya (%)

Jánoshalma

3 800

250

6,6

2,1

0,8

sz. táblázat Kimutatás a háztartásokról gyereknevelési szempontból, 2010.[3]

A fenti táblázat a 2010-es jegyzői összesítés során készült adatlapokból készült. Megállapítottuk. hogy összesen 3.800 háztartás jegyeztek föl Jánoshalmán, amelyeknek 6,6%-ban nem volt foglalkoztatott a családban, vagyis a felnőtt családtagok egyike sem dolgozott, feltételezhető, hogy gazdaságilag inaktívak voltak vagy valamilyen segély jelentette az egyetlen bevételi forrást. A háztartások több mint 2%-ban 3 vagy annál több gyermek neveltek, és közel 1 %-ukban a szülő egyedül nevelte a gyermeket vagy gyermekeket.

Szegregátumokat jellemző adatok

A komfortnélküli lakások aránya a településen 23 %. A településen nyolc szegregátum különíthető el, amelyekben a városi átlaghoz képest is rosszabbak az élet -és lakáskörülmények. Jánoshalmán mintegy 1100 fő él szegregált lakókörnyezetben.

Lakáskörülmények

Ráadásul a kiterjedt tanyavilágban szinte egyáltalán nincs kiépített infrastruktúra, és a szolgáltatások sem érik el ezeket a területeket.

Település

Lakások száma

Önkormány-zati lakások száma

Vezetékes vízzel ellátott lakások aránya (%)

Csatorna-hálózatba bekötött lakások aránya (%)

Árammal ellátott lakások aránya (%)

Vezetékes gázzal ellátott lakások aránya (%)

Életveszé-lyes lakások aránya (%)

Komfort nélküli lakások aránya (%)

Jánoshalma

4 458

88,07

10,0

100,0

64,5

0,0

23,0

sz. táblázat Kimutatás a háztartásokról, 2013.[4]

A hátrányos helyzetet támasztja alá az is, ha a térségi falvak lakáskörülményeinek elemezzük. A 2011-es lakossági népszámlás során egyetlen egy lakást építettek a térségben, mégpedig Jánoshalmán.

A lakáskörülmények minőségét jelző komfort nélküli lakások aránya a 2001-es népszámlálás szerint 24,2 százalék, amely több mint készterese az országos átlagnak (11,1 százalék). A lakáshelyzet másik mutatója, az ivóvízzel ellátott lakások aránya nem sokkal kedvezőtlenebb az országos átlagnál (94,9 százalék), 2008-ban 91,5 százalék. Ezzel az aránnyal, jóval az országos minimum érték (55,9 százalék) felett áll a város. Ugyanakkor a település külterületein, a tanyavilágban igen rosszak a lakáskörülmények. A városra jellemző az ivóvíz magas arzéntartalma. Uniós fejlesztésekkel folyamatban van ennek EU által elfogadott szintre csökkentése, a tanyákon használt ásott kutak vizét azonban senki sem ellenőrzi, méri.

A 2011-es népszámlálás során a lakásállományok közel 96%-a volt bekapcsolva a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba. A fenti térkép szerint 2013-ban ez az arány lecsökkent 88,7 %-ra. A közüzemi szennyvízhálózathoz mindösszesen a lakások 0,8 %-a csatlakozott.

A 2011-es népszámlálás során a lakásállományok közel 69%-a volt bekapcsolva a háztartási vezetékes gázhálózatba, 2013-ban ez az arány lecsökkent 64,5 %-ra. A járásban több mint 7.000 lakást sikerült bevonni a rendszeres hulladékgyűjtésbe, amely a járási összes lakásállomány közel 78%-a. Hasonlóan magas az arány a járás településein is, Jánoshalmán a lakások 90%-a, Borotán a 64 %-a, Rémen 75%-a Mélykúton pedig a 68%-a.

Szegregátumokat jellemző adatok

A szegregátumokban és a tanyavilágban élő családok, gyerekek életminőségén, izoláltságán túl a város másik megoldásra váró problémája a szolgáltatások egy részének hiánya, szűkössége, valamint ezek hozzáférhetőségének biztosítása a külterületen, valamint a telepszerű településrészeken lakók számára is.

A település népessége és az itt élő gyerekek száma viszonylag magas (1975 fő 0-18 éves), így számos szolgáltatásnak bővülnie kellene. A város egészét érintő probléma a gyerekek napközbeni ellátásának megoldatlansága, valamint a korai képességgondozást biztosító szolgáltatások hiánya. Míg az óvodával, iskolával való ellátottság és a férőhely-kihasználtság megfelelőnek mondható, addig a kisebb gyerekek számára alig vannak intézmények, szolgáltatások. A három év alatti gyerekek mindössze 5 százalékának jut férőhely a Jánoshalmán 20 férőhelyes a bölcsőde (amely jelenleg is 26 fővel működik).

A Jánoshalma város legfőbb problémája a településeket körbe vevő tanyavilágban, valamint a szegregált lakókörnyezetben élő családok, gyerekek elérése, bekapcsolása a szociális, gyerekjóléti, egészségügyi és pedagógiai szolgáltatásokba, illetve a szükségletekhez képest hiányzó szolgáltatások biztosítása.

A 18 évesnél idősebb lakosság 21,4 százaléka rendelkezik legalább érettségivel, amely nem jelent kiugróan rossz iskolázottsági helyzetet, de ezzel az értékkel a Jánoshalma alsó ötödében foglal helyet. Az országos átlag 2001-ben 38,2 százalék, a legkedvezőbb arány 58,7 százalék (Budapest), a minimum érték pedig 14,1 százalék (Bodrogközi kistérség). A KSH 2013-as adatai szerint a térségben a nyilvántartott álláskeresők csupán 35,6 %-ának a legmagasabb végzettséges az általános iskola 8. osztálya volt. Ez a mutatót nagyon alacsony, elmarad az országos átlagtól.

A Jánoshalmáról 75 perc alatt érhető el közúton a legközelebbi megyeszékhely, a fővárosba jutáshoz két óra 20 percre van szükség. Probléma viszont a kistérség ritka úthálózata. A 100 lakosra jutó személygépkocsik száma 25,5 db, amely nem sokkal alacsonyabb az országos átlagnál (30,1 db).

A hátrányos helyzetet mutatja be a térségben foglalkoztatottak, aktív és munkanélküliek számának elemzése, amelyet a Szociális mutatók elemzésénél fejtünk ki.

A fent leírtakból kiolvasható, hogy az LHH-s kistérségben elhelyezkedő Jánoshalma város lakosai nehéz körülmények között élnek szülőföldjükön. Az országos és megyei átlagot messze alulmúló jövedelmi viszonyokkal rendelkeznek. Hozzáférésük a szolgáltatásokhoz nehézkes, olykor nagy távolságot kell megtenni érte. Gyermekjóléti ellátás hiányos. A civil szervezetek lényegében letükrözik a lakosság helyzetét.

Oktatási rendszer

Egy térség társadalomstatisztikai mutatóinak vizsgálatai megmutatják, hogy az adott térségben melyek azok a fejlesztendő tényezők, amelyeknek pozitív irányú változásával pozitív életkörülmények érhetők el, akár kisebb színtereken is. Az egyik ilyen társadalomstatisztikai mutató a térségben élők iskolai végzettségének vizsgálata.

Településünkön 2 általános iskola, 2 középfokú iskola, és 2 alapfokú művészeti intézmény működik.

Szent Anna Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon: Intézmény világnézetileg elkötelezett intézményként működik, a nevelésnek és az oktatásnak meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek.

Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium: Az intézmény képzési kínálatai: általános iskola, 4 - 6 éves gimnáziumi, valamint érettségire épülő 2 éves szakközépiskolai képzés.

VM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Mezőgazdasági Szakképző Iskola: Az iskola 1933-ban létesült. A tanulói kiváló versenyeredményei bizonyítják, hogy magas színvonalon végzi az oktatást mind az elméletben, mind a gyakorlatban.

Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: A művészeti iskolában két képzőművészeti ágon folyik az oktatás: zeneművészet és képzőművészet. Az iskola növendékei többször szerepeltek nemzetközi versenyeken is.

Felső-Bácskai Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: Az iskola képzése a néptáncra és a képzőművészetre terjed ki. Az iskolai növendékei többször képviselték a várost külföldi fellépéseken is.

A jánoshalmi tankerülethez két iskola, a Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium és a mélykúti Szvetnik Joachim egy általános iskola, valamint egy pedagógiai szakszolgálat tartozik. A többcélú intézmény jánoshalmi és kéleshalmi tagintézményét és a pedagógiai szakszolgálatot is a Klebersberg Intézményfenntartó Központ működteti. 112 pedagógus, ill. pedagógiai munkát közvetlenül segítő dolgozik a tankerületben. A pedagógiai szakszolgálat által ellátott tanulókat nem számolva (az átfedések miatt) kb. 1030 tanuló van a két iskolában.[5]

A KSH adatszolgáltatása szerint, mely a magyarországi települések szintjén mutatja be az általános iskolai tanulók létszámának arányát ezer lakoshoz. Ez Jánoshalmán 74,6 tanulót jelent, mely elég alacsony arányszám. A szakközépiskolai tanulók létszámának arányát ezer lakoshoz. Ez Jánoshalmán 17,3 tanulót jelent, mely elég alacsony arányszám.

A hátrányos helyzetet jogszabályi meghatározása alapján hátrányos helyzetű (HH) az a gyermek, az a tanuló, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és

vagy alacsony a szülők iskolai végzettsége,

vagy alacsony a szülők foglalkoztatottsága,

vagy elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények között él.

Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében a fenti három körülmény közül legalább kettő fennáll. 2014-ben átmeneti rendelkezések és jogszabály-értelmezési bizonytalanságok is közrejátszottak a HH-tanulók arányának 9,4 százalékpontos csökkenésében.[6]

sz. ábra Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának alakulása az elmúlt 4 évben Jánoshalmán.[7]

A KSH adatbázisa szerint a térségben nagyon magas a hátrányos helyzetű tanulók aránya. A 2013/14-es tanévben a jánoshalmi általános iskolákba járók tanulók 63,4 %-a, a középiskolai képzésben részt vevő tanulók 36,8 %-a hátrányos helyzetűnek számított. Általában megállapítható, hogy rendszeres gyermekvédelmi segélyben részesülnek ezek a családok, szüleik alulképzettek, munkájuk idény és alkalmi jelleggel van. Nem ritka ezeknél a családoknál az elégtelen, tanulásra is alkalmatlan lakókörnyezet.

Az Oktatási hivatal 2015 októberében végzett felmérésének adatait az alábbi táblázat mutatja:

2015. október

Települések

Általános
iskolai HH

Általános
iskolai HHH

Középfokú HH

Középfokú HHH

Összes HH[8]

Összes HHH[9]

Borota

Jánoshalma

103

158

Kéleshalom

Mélykút

Rém

Összesen

135

147

239

232

5. sz. táblázat Kimutatás a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról, 2015. október [10]

A táblázat adatai jól mutatják, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya magas, közel 500 fiatal tartozik ide.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai és iskolai aránya az országos átlag megközelítőleg két - két és félszerese (27, illetve 30 százalék). Kirívó a hiány a pedagógiai szakszolgálat szolgáltatásai terén, amely nem biztosít sem korai fejlesztést, sem nevelési tanácsadást. A helyi óvodák és az iskolák is megfogalmazták, hogy - az infrastrukturális állapot javítása mellett - szolgáltatásaikat bővíteni kellene. Az iskoláknak a pedagógusi munkát támogató szakemberekre is szükségük lenne.

A szegénység kiterjedtségét jelzi, hogy a városban élő 0-18 évesek közül több mint 1100-an részesülnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, a gyerekek többsége segélyezési küszöb alatti háztartásban él. [11]

Település

18 éven aluliak száma

Veszélyeztetett gyerekek

Védelembe vett gyerekek

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma (fő)

Szakellátásban nevelkedő gyerekek

Száma (fő)

Aránya (%)

Száma (fő)

Aránya (%)

Száma (fő)

Aránya (%)

Jánoshalma

1.975

179

9,1

2,4

1.122

1,1

6. sz. táblázat Kimutatás a gyermekvédelmi segélybe részesülőkről, 2010.[12]

A helyi népesség iskolai végzettsége és foglalkoztatási helyzete az országos és megyei szinthez képest is kedvezőtlen, ez nagyban korlátozza a munkaerő-piac gazdasági teljesítőképességét.[13]

Az alábbi táblázat bemutatja a tanulók teljesítését alátámasztó kompetencia-felmérések eredményeit, és összehasonlító adatait a KIR rendszer alapján:

Jánoshalmi Hunyadi János Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola

Mérési terület

Évfolyam

Képzési forma

Országos átlageredmény

Telephelyi átlageredmény

Matematika

8 évfolyamos gimnázium

1491

1530

Matematika

általános iskola

1491

1356

Matematika

8 évfolyamos gimnázium

1617

1723

Matematika

általános iskola

1617

1326

Matematika

10.

4 évfolyamos gimnázium

1631

1685

Szövegértés

8 évfolyamos gimnázium

1481

1490

Szövegértés

általános iskola

1481

1272

Szövegértés

8 évfolyamos gimnázium

1557

1572

Szövegértés

általános iskola

1557

1296

Szövegértés

10.

4 évfolyamos gimnázium

1597

1598

Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola

Mérési terület

Évfolyam

Képzési forma

Országos átlageredmény

Telephelyi átlageredmény

Matematika

általános iskola

1491

1736

Matematika

általános iskola

1617

1654

Szövegértés

általános iskola

1481

1658

Szövegértés

általános iskola

1557

1569

A telephely eredményei szignifikánsan magasabb a várhatónál

A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan a várhatótól

A telephely eredmény szignifikánsan gyengébb a várhatónál

A hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok

A hátrányos helyzet meghatározását a jogszabályok folyamatosan változtatják. Sajnos, akárhonnan is közelítjük meg, a hátrányok napi szinten megmutatkoznak, akár a mindennapi étkezést, a tanuláshoz való hozzáállást vagy a hiányzásokat nézzük. Márton Sára és Verter György tanulmánya (Hátránykompenzáló gyakorlat) mutat rá leginkább arra, hogy milyen sok összetevője van a hátrányos helyzetnek. A
Tanodában feladatott ellátó szakembereknek számára nagyon fontos, hogy ismerjék ezeket a szempontokat, és több nézőpontból közelítsenek a felmerülő problémára, melyek megoldásokat várnak.

Családi hátrányos helyzet

A gyermek szempontjából a család akkor hátrányos helyzetű, ha a szocializációs feltételek kedvezőtlenek.

Gyermeki hátrányos helyzet

A tanuló hátrányos helyzetű, ha társainál gyengébben van felkészülve arra, hogy meg tudjon felelni az iskolában a korcsoportjával szemben támasztott követelményeknek. Ez egy olyan lemaradást eredményez, mely hatványozódik az idő múlásával, ezért éppen a Tanoda feladata az időben történő megállítás és visszafordítás. Fel kell ismerni azt az állapotot, amikor a gyermek adottságai, személyisége, nevelhetősége negatív irányban jelentősen eltér a vele egy korcsoportban lévő többi gyermek adottságaitól, személyiségétől, nevelhetőségétől.

Hátrányos helyzetű közoktatás

Lehet egy közoktatási intézmény is hátrányos helyzetű, ha emberformáló ereje gyengébb, mint más intézményeké. Több a lemorzsolódás aránya, rosszabb átlaggal kerülnek ki a gyerekek az iskolából.

Makroszociológiai hátrányos helyzet

Amennyiben az iskola társadalmilag-gazdaságilag hátrányosabb helyzetű térségben működik, és ahol a családok többsége is hátrányos helyzetű.

A jánoshalmi gyerekek többsége a hátrányos helyzet szinte mindegyikének megfelel. Az iskolák emberfeletti munkája mellett azonban egyedül a Tanoda program nyújt lehetőséget arra, hogy a helyi gyerekek egyedi sajátosságaihoz igazítsa a felzárkóztatást.

Foglalkoztatás, munkanélküliség

A KSH adatai szerint a térségben az országos átlaghoz képest magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a nyilvántartott álláskeresők között, ez az érték magasabb, mint 36 %. Az országos elosztást a térkép jól ábrázolja, itt is külön kiemelve Jánoshalma városát, ahol ez az érték kicsit kevesebb, alig több 35%-nál.

Terület

A foglalkoztatott férfiak száma, 14 éves kortól (fő)

A foglalkoztatott nők száma, 14 éves kortól (fő)

Ország

2.101.551

1.841.172

Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)

266.678

226.847

Bács-Kiskun megye

108.409

90.361

Jánoshalmai járás

3.091

2.419

Borota

287

212

Jánoshalma

1.581

1.263

Kéleshalom

Mélykút

890

681

Rém

273

215

7. sz. táblázat Kimutatás a foglalkoztatottakról nemek szerint, 2014. [14]

Összességében elmondható, hogy a Jánoshalma városában valamint a környező településeken élők közül még mindig kisebb a foglalkoztatott nők aránya, mint a férfiaké.

A városban az önkormányzat jelenti a legnagyobb foglalkoztatót. Aggasztó az is, hogy Jánoshalmán regisztrált munkanélküliek közel harmada semmilyen ellátásban nem részesül, sokaknak egyetlen bevételi forrásuk a szezonális és - a környező kistérségekhez képest is - rosszul fizetett napszám. Ezen javított valamelyest a közmunkaprogram.

Akinek volt lehetősége dolgozni, leginkább a szolgáltatások területén tudott elhelyezkedni: 2014 végén a foglalkoztatottak kétötöde ezen a területen talált munkát, míg egyharmaduk az iparban, egynegyedük pedig a mezőgazdaságban.

A munkanélküliség a városban és térségében is tartósan magas szinten van, emelkedett a napi szinten más településre ingázók száma is.

Szociális ellátó rendszer

A szociális szolgáltatásokat a Pelikán Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Non-profit Kft végzi. Tevékenységük a gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatásokra is kiterjed.

A családsegítő szolgálatnál összesen 4 teljes állású, a gyermekjóléti szolgálatnál 5 teljes, és 2 részállású munkatárs dolgozik. A 2014. évben a családsegítő szolgálathoz legtöbb esetben (1501) ügyintézéshez kértek segítséget, vagy információt kaptak (953 eset). Még kiemelendők a foglalkoztatással kapcsolatos (193 eset) és az anyagi problémákkal kapcsolatos (124 eset) megkeresések. Az összes többi problématípus kevesebb, mint 100 esetben jelent meg a szolgálatnál.

Egészségügyi ellátó rendszer

Egy földrajzi terület egészségügyi állapotát alapvetően meghatározza és befolyásolja a munkanélküliek magas aránya, a szegények nagyszáma, a területen élő lakosság hátrányos helyzetű csoportjainak léte, a kialakult környezeti károk és annak egészségkárosító hatásai. Mindezek együttesen a megbetegedésekben is és a halálokokban is sajátossá tehetnek egy - egy területet.

A következő táblázat a 2013-ban praktizáló háziorvosok és házi gyermekorvosok, valamint a működő gyógyszertárak számát mutatatja be. [15]

Terület

Háziorvos és házi gyermekorvos

Közforgalmú gyógyszertárak száma

Borota

Jánoshalma

Kéleshalom

Mélykút

Rém

Jánoshalmi járás

8. sz. táblázat Jánoshalmi járásban háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok, valamint gyógyszertárak számáról, 2013[16]

Szakellátást ellátó intézmény a jánoshalmi Járóbeteg-szakellátó Központ, mely hat szomszédos település összefogásának eredményeképpen valósulhatott meg, a térség eddigi egyik legkomolyabb beruházásaként. Borota, Hajós, Kéleshalom, Mélykút, Rém és Jánoshalma települések vezetőinek az volt a célja, hogy a környéken élő, összesen 22 ezer lakosnak megoldják magas színvonalú, és 20 percen belül elérhető orvosi szakellátását. Korábban ugyanis az itt élő embereknek akár több órát is utaznia kellett azért, hogy megfelelő orvosi kezelést kaphassanak.

A családok védelmét, a kisgyermekek ellátását a Védőnői Szakszolgálat szervezi, mely minden településen megtalálható.

Együttműködő partnerek

Az együttműködő partnerek felkutatása az új projekttervezéskor ismételten megtörtént, és nagy örömöt adott mindannyiónknak, hogy munkánkat tovább tudjuk folytatni. Együttműködési szándéknyilatkozatot már a projekt tervezésekor aláírta néhány szervezet, azonban a partnerek száma nőni fog a megvalósítás alatt is (pl. munkahelyek, amelyeket meglátogatunk, egyesületek, akiknek programjain részt veszünk).

A pályázat elkészítésekor már együttműködésüket írásban is rögzítettük:

Jánoshalma általános és középiskolái:

Jánoshalmi Hunyadi János Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola (a programban résztvevő diákok kiválasztása, közös programok megvalósítása, tanulmányi eredmények nyomon követése)

Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola (a programban résztvevő diákok kiválasztása, közös programok megvalósítása, tanulmányi eredmények nyomon követése)

Felső-Bácskai Alapfokú Művészeti Iskola (szabadidős foglalkozások szervezése, megvalósítása)

FM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium (a programban résztvevő diákok kiválasztása, közös programok megvalósítása, tanulmányi eredmények nyomon követése, továbbtanulás elősegítése)

Közvetlenül érintett intézmények:

Pelikán Közhasznú Nonprofit Kft. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálata (diákok kiválasztása, információ nyújtása a létrejövő szolgáltatásról, közös programok szervezése, a programban résztvevő családok szociális támogatása, együttműködés a lemorzsolódás megelőzésére)

További érintett intézmények:

Jánoshalmi Csodaszarvas Egyesület (szabadidős foglalkozások szervezése, megvalósítása)

Jánoshalmi Galambsport N-11 Egyesület (szabadidős foglalkozások szervezése, megvalósítása)

Az előkészítési munkáink kiterjedtek az új Tanoda Sztenderdben foglaltak felülvizsgálatára, a korábbi tanoda programokban összegyűjtött tapasztalatok megbeszélésére, új célok kitűzésére.

Elkészítettük a program 20 hónapos működésére tervezendő költségvetésünket, megállapítottuk a feladatköröket, és nagyon várjuk a folytatást.

A részletes szakmai programot jelen dokumentumunk 2. részében fejtjük ki.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Fejes József Balázs Mire jó a tanoda? in: Tanodabeválás-vizsgálat tapasztalatainak összefoglalása

Tanodakönyv, Sulinova KHT 2005.

TÁRKI kutatás: A tanoda-típusú intézmények működésének, tevékenységének elemzése. Budapest, 2008.

Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, Budapest, 2015., ISSN 1217-2952

Tanulmány az iskolai lemorzsolódás csökkentéséről az EU-ban. Letölthető: https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/etudes/join/2011/460048/IPOL-CULT_ET%282011%29460048%28SUM01%29_HU.pdf

Mártonfi György: Korai iskolaelhagyók, hullámzó trendek. Letölthető: https://www.google.hu/search?q=lemorzsol%C3%B3d%C3%A1s+jelent%C3%A9se&ie=utf-8&oe=utf-8&gws_rd=cr&ei=B71rVtmNN4ilsAGx3KTwAQ

KSH Adatsorok 2011.; www.ksh.hu

KSH: A haláloki struktúra változása Magyarországon 2000-2012. Letölthető: https://www.google.com/search?q=hal%C3%A1loz%C3%A1si+mutat%C3%B3k&ie=utf-8&oe=utf-8#q=magyar+hal%C3%A1loz%C3%A1si+mutat%C3%B3k+oko

KSH Statisztikai tükör: Letölthető https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1415.pdf

KSH: Statisztikai Tükör 2015/31. Oktatási adatok 2014./2015. Letölthető: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1415.pdf

KSH Interaktív térképek: https://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/nemz.html

KSH Fókuszban a megyék, www.ksh.hu

Jánoshalma város honlapja: www.janoshalma.hu

Jánoshalma város településfejlesztési koncepciója. Letölthető https://www.janoshalma.hu/jhalma/dokumentumok/telepulesfejlesztes/its_da_jansohalma_tfk_vegleges.pdf

Jánoshalma jegyzői adatlapok, 2010.

Klebersberg Intézményfenntartó Központ: www.klik.gov.hu

Oktatási Hivatal: HH és HHH gyermekek, tanulók településenkénti statisztika kimutatás. Elérhető: https://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek

OEP: Az Egészségbiztosítási Alapból támogatott ellátások, Iskolaorvosok kimutatás, 2015.

Államin Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat: www.antsz.hu/csvsz

Cégbíróság - bejegyzett civil szervezetek https://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-szervezetek-nevjegyzeke-kereses

számú melléklet: KSH adatbázis

A KSH interaktív térképe a 2013. decemberi adatokat prezentálja az ezer lakosra jutó szaporodás illetve fogyás tekintetében. Jánoshalma tekintetében az arányszám -8,7 fő.

Természetes szaporodás, illetve fogyás ezer lakosra Jánoshalma településen, 2013.[17]

Cigány nemzetiségűek aránya Jánoshalma településen, 2011.[18]

Általános iskolai tanuló ezer lakosra, 2013/2014.[19]

Szakközépiskolai tanuló ezer lakosra, 2013/2014.[20]

Hátrányos helyzetű tanulók aránya az általános iskolában, 2013/2014.[21]

Hátrányos helyzetű tanulók aránya az középiskolában, 2013/2014.[22]

A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a nyilvántartott álláskeresők körében, 2013.[23]

Értelemmel, tettekkel, derűvel - 4

Jánoshalmi Tanoda program

SZAKMAI PROGRAM

R É SZ L E T E S

Felső-Bácskai Fiatal Művészekért Kulturális Alapítvány

Jánoshalma, 2016. november

"Simogatásra simogatással felel, jókedvre jókedvvel, tevékenységre tevékenységgel.

A tapasztalás megmarad, s ha félelemkeltéssel nem akadályozzák, kíváncsi, kereső, aktív, kreatív viselkedővé válik, s továbbfejleszti személyiségét."

/Mérei Ferenc/

A pályázati felhívás újbóli megjelenését már nagyon vártuk, azok, akik már évek óta munkálkodunk a Tanoda programban. A lelkesedés nemcsak rajtunk, de mindinkább a gyerekeken is rajta volt. A szülőket, segítő pedagógusokat, az előkészítés során felkeresett partnereinket tájékoztattuk és támogatásukat kértük.

A személyes beszélgetésekből egyértelműen kitűnt, hogy a programot folytatni kell.

A Tanoda céljai, célcsoportjai

Stratégiai célok, hosszú távú hasznosulás eredménye: Hosszú távú célunk az iskolaelhagyás visszaszorítása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, képességeik kibontakoztatásának segítése, az iskolarendszerből való kihullásuk megelőzése, a közösségben való pozitív megítélés, munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedés esélyének növelése.

Középtávú cél: A hosszú távú céljaink elérése érdekében a Tanoda program folyamatos működtetése, a tanoda által biztosított fejlesztési lehetőségek megtartása, mindemellett a bevont szakemberek továbbképzéseinek megszervezése.

A projekt közvetlen, rövid távú célja: A Tanoda program folytatása, 30 fő tanuló szövegértési-, matematikai képességeinek és egyéb a bemeneti mérésben fejlesztendőnek minősített kompetenciák fejlesztése, a középfokú oktatásba való bejutás megalapozása, segítése, tanulási motiváció növelése. Egészséges életmódra és környezettudatosságra való nevelés, társas kapcsolatok kialakítása, kommunikációs készség fejlesztése, szülői kapcsolatok javítása. Ezen céljaink eléréséhez szoros együttműködést alakítottunk ki a településen működő szociális-, kulturális és további nevelési-oktatási intézményekkel.

Közvetlen célcsoportok: A városban élő olyan diákok, akik tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdenek, jellemzően szociokulturális szempontból kedvezőtlen helyzetűnek minősülnek, s az iskolai sikertelenség, a továbbtanulási nehézsége, a pálya-orientáció és jövőkép teljes hiánya, a későbbiekben pedig a munkaerő-piaci helyzetben perifériára szorulás veszélyezteti őket.

A közvetlen célcsoport részletes bemutatása: A közvetlen célcsoportot alkotó gyermekek és tanulók egyik ismérve a szülők alacsony iskolai végzettsége és kedvezőtlen szocio-ökonómiai státusza. A kiválasztás, toborzás során pontosan meghatározható lesz, hogy hány százalékuk részesül gyermekvédelmi kedvezményben, azaz hány százalékuk tekinthető hátrányos helyzetűnek. A kiválasztás során a program elvárásait figyelembe kell venni. Kiemelt célcsoportnak tekintjük a roma származású tanulókat, akiket önkéntes nyilatkozattal tudunk bevonni a programba.

A programba minimum 30 fő, 4-9. osztályos diákok kerülnek bevonásra. A gyerekek a Szent Anna Általános Iskola, a Jánoshalmi Hunyadi János Általános Iskola és Középiskola, valamint az FM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium tanulói közül kerülnek kiválasztásra.

A közvetlen célcsoport kiválasztásának módszertana: Egyesületünk a jelentkezők közül a legkedvezőtlenebb szociális helyzetben lévőket részesíti előnyben a programban való részvételnél, azonos rászorultság esetén a gyengébb tanulmányi eredménnyel rendelkező élvez előnyt, azonos tanulmányi eredménynél a roma származású és a roma származásúak közül a lányok, mert ők lesznek a következő generációt felnevelő édesanyák.

További kiválasztási szempontok:

a tanulmányi eredményei romlásának hátterében az életkori sajátosságokon túl (pl.: serdülő kor) az életkörülményeiben történt változás (pl. válás a családban, a családi csődhelyzet), vagy a támogató családi háttér teljes hiánya, vagy egyéb ok áll

van-e jövőképe, motiválható-e

Célunk, hogy a helyi társadalmi környezet adta heterogenitást is képviselje a kiválasztott tanulók összetétele, azaz nem kívánjuk tovább szegregálni, az egyébként is marginalizált helyzetben lévőket, a további megkülönböztetést megelőzve szakmai döntésen fog alapulni a kiválasztás.

Szerződéskötés: A kiválasztott diákokkal és szüleikkel szerződést kötünk a program megvalósítására, hogy mindenki számára egyértelműen rögzítésre kerüljenek a feladatok és kötelezettségek, a tanoda által nyújtott tevékenységek, és a résztvevőktől elvárt eredmények.

Előzetes igényfelmérés: tanodai tapasztalat szerint alapítványunk is igényfelmérést végez a tanodába jelentkező diákok, a diákok szüleinek és tanárainak elvárásairól, mely a tanoda programot érintheti, elsősorban a szaktárgyi fejlesztési igényre, a szabadidős programokra és az étkezetésre feltett kérdések szerepelnek a kérdőívben.

Képességszint-felmérés: A módszertani intézmény (kiemelt projekt) által rendelkezésre bocsájtott dokumentáció segítségével bemeneti méréssel felmérjük a kiválasztott diákok alapkészségeit, a felmérő lapon jelzett és a bementeti mérések által meghatározott igények megbeszélése után fejlesztő csoportokban osztjuk a diákokat.

Csoportra bontás: a kialakult csoportok igényeihez alakítva felkérjük a szaktanárokat és foglalkozásvezetőket a programban való részvételre.

Közvetett célcsoportok: A közvetlen célcsoportot alkotó diákok hozzátartozó, kortársai. A családtagok támogatására és együttműködésére szüksége van a programnak, hiszen pozitív megerősítésük szükséges a diákok kitartásához.

A közvetett célcsoport részletes bemutatása: A családtámogató hozzáállása és a kortársak bevonása, a program sikerességét és a közvetlen célcsoport integrációját segíti elő. Ugyanakkor nagyon fontos az egyéni hozzáállás kérdései is, és van, hogy a támogató folyamat fordítottan működik. Legeredményesebb esetben a diák lesz képes hatni kortársai, családtagjaira.

A bevont tanulók szüleivel a hagyományos kapcsolattartási formákon (szülői értekezlet, fogadóóra, tájékoztatás) túl

rendszeres telefonos hírláncon

e-mailes megkeresésen

családlátogatások alkalmával

tanodás szülői értekezletek

közösségi rendezvények

továbbtanulással kapcsolatos programokon, előadásokon

az egyéni fejlődésről szóló tájékoztatások alkalmával tartják a mentorok a kapcsolatot.

A célok eléréséhez tett lépéseink:

Cselekvési Terv

Alapítványunk az eddig megvalósított három Tanoda programban szerzett tapasztalatait felhasználva az alábbiak szerint kívánja megvalósítani a pályázati anyagban is bemutatott tevékenységeket:

Előkészítés:

a projektet segítő, együttműködő partnerek felkutatása, a már jól együttműködő partnerekkel történő újbóli kapcsolatfelvétel

városunkban működő általános és középiskolákkal a tanoda programban részvevő diákok toborzására, tanulmányi előmenetelük figyelemmel kísérésére, közös programok szervezése

a városunkban működő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal a hátrányos helyzetű fiatalok hátrány-kompenzációjának közös megoldására, egymás munkájának segítésére, közös programok szervezése

a megismert tanodákkal, a jelen kiírásban nyertes szervezetekkel a tapasztalatok átadása, egymás munkájának segítése, közös programok szervezése

a városban működő civil szervezetekkel, önkéntes munkájukkal a szabadidős programok színesebb megvalósítása

a kialakult csoportok igényeihez alakítva felkérjük a szaktanárokat és a foglalkozásvezetőket a programban való részvételre. Az elért eredményeket ismerve a szaktanárok és foglalkozásvezetők a szülőkhöz hasonlóan várják a program folytatását, részvételük, támogatásuk biztosított.

aktualizáljuk a pedagógiai programok és szervezeti-működési szabályzatot, hogy a megvalósítók esetében is egyértelművé váljanak a feladatok.

Illeszkedés a hazai és európai uniós stratégiákhoz

A pályázatunk által elérni kívánt stratégiai célok mind az európai uniós, mind a hazai stratégiai céloknak megfelelnek, melyek az alábbiak:

EU 2020 Stratégia nemzeti vállalásaihoz: a stratégiai irányelv szerinti cél, hogy hogy 40% fölé nőjön a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők aránya a 30-34 éves népességen belül, és 10%-ra csökkenjen a végzettség nélküli iskolaelhagyók száma.

Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 7.3.3. pontjához: a hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok közép- és felsőfokú oktatásba való eljutásának és bennmaradásának elősegítéséről szól, melyhez szintén illeszkedik a program, hiszen általános iskolai célcsoportunk fejlesztésével a középiskolába kerülés a célok között szerepel. Tartalmi lényege a pontnak, hogy a hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok eljussanak a közép- és felsőfokú oktatásba, valamint olyan szakképzésbe, mely piacképes szakmát adhat. Ezen kívül szükség van az ösztöndíjprogramok, támogató programok kihasználására. Jelen projektünk is egy ilyen forrást biztosítana.

Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni stratégiához és a Köznevelés-fejlesztési stratégiához: több pontban is, pl. "az egyéni szükségletek kielégítése", "az iskolarendszerből való végzettség nélküli iskolaelhagyás ellenében beavatkozó intézkedések", valamint a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányának csökkentése és a nyitottságra ösztönző nevelés támogatása részekhez.

EFOP-3.3.1-15 kódszámú "Tanoda programok támogatása" című Felhívás céljaihoz illeszkedik, melyek közül a legfontosabb a résztvevő hátrányos helyzetű tanulók körében a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése. A tanoda léte nem veszélyezteti a nappali oktatást, nem a pedagógusok munkáját váltja ki, hanem az iskola utáni időszakban kínál olyan lehetőséget, mellyel a tanulók iskolai eredményessége javítható. Ezzel lehetőségünk nyílik a tanoda program megvalósítására, mellyel közvetlen célunk a résztvevő hátrányos helyzetű, kiemelten roma tanulók komplex személyiségfejlesztése, életpálya-építése nem formális, informális keretek között, a tanulói és helyi szükségletekre reagálva.

A szakmapolitikai környezet konkrét céljait a következőekben felsorolt törvények és közösségi jogszabályok tartalmazzák, melyek alapját tekintik a Tanoda működésének is:

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

A tanoda működési rendje

Az elmúlt 7 évben 60 diák vett részt a Tanoda programban, az eddig elvégzett munka és eredmények ismeretében a szülők, diákok várják a program folytatását. Az új tanév kezdetekor több szülő és diák kereste meg Alapítványunkat, érdeklődve a csatlakozási lehetőségről. Ennek ismeretében jelentős túljelentkezésre számítunk a most beadásra kerülő pályázat megvalósításakor. Alapítványunk a jelentkezők közül a legrosszabb szociális helyzetben lévőket részesíti előnyben a programban való részvételnél, azonos rászorultság esetén a gyengébb tanulmányi eredménnyel rendelkező élvez előnyt, azonos tanulmányi eredménynél a roma származású és a roma származásúak közül a lányok, mert ők lesznek a következő generációt felnevelő édesanyák. A kiválasztott diákokkal és szüleikkel szerződést kötünk a program megvalósítására, hogy mindenki számára egyértelművé váljanak a feladatok, kötelességek, valamint az általunk vállalt tevékenységek, amelyek megvalósítása esetén létrejönnek az eredmények.

A tanítási idő szorgalmi időszakában hétköznapokon hétfőtől csütörtökig 14 órától 18 óráig, pénteken 14-17 óráig nyitva tartó Tanoda, ezzel heti 24 órás nyitva tartást biztosít a diákoknak. A tervezett 4 óra csoportos fejlesztés és 6 óra szabad órakereten túl további 10 óra szaktárgyi felkészítés, és 10 óra felügyelet melletti játék, gyakorlási időt biztosít a diákoknak. Átlagosan 2 felnőtt egyidejű részvétele, jelenléte biztosított a nyitvatartási idő alatt. A szorgalmi időszakon kívül nyitva tartással tesszük lehetővé a diákok számára a szabadidő eltöltését, 1,5 felnőtt jelenléte mellett. Mindezeket kiegészítik a nyári táborok, szakmai kirándulások és szülői napok sorozata.

I. A tanulók bevonása, a programból való lemorzsolódás megakadályozása

I.1. a) szülőkkel való aktív kapcsolattartás, családlátogatás, szülők bevonása a programokba, gyermekük oktatását érintő folyamatokba (kötelező)

Célja: Eredményes részvétel a Tanodai programban a szülők, rokonok tolmácsolta biztatás segítségével.

Leírása: A tanodai célkitűzések megvalósításában a család együttműködése növeli a siker esélyét, lehetőség szerint fejlesztő és motiváló hatást fejt ki a szülők és a testvérek irányába is.

Alkalmazott módszer: Nyílt napok szervezésével bemutatjuk a családoknak a program nyújtotta lehetőségeket, esettanulmányok, sikertörténetek ismertetésével a szülők is láthatják a részvétel szükségességét.

Várható eredmények: A bevont családtagok és az együttműködő rokonok növelik a program sikeres befejezését, csökkentve így a lemorzsolódást nem csak a Tanodából, hanem az iskolából is.

Ütemezés: program első hónapja

Megvalósítók: mentorok

I.1. b) tájékoztatás nyújtása a hátrányos helyzetű tanulók számára kialakított támogatási rendszerekről, felhívásokról (kötelező)

Célja: Támogatásokról szóló információhoz jutás elősegítése

Leírása: A projektidőszakban a családok támogatására, a tehetséges gyerekek gondozására, a hátrányos helyzetű gyerekekre vonatkozó pályázati lehetőségekről tájékoztatást nyújtása személyes megbeszélések alkalmával a szülők részére.

Alkalmazott módszer: Családlátogatás a szülőknél, tájékoztató anyag összeállítása és eljuttatása a szülőknek

Várható eredmények: Pályázatokon való indulás, eredményes pályázás

Megvalósítás: a pályázati felhívásokat, önkormányzati és egyéb támogatási lehetőségeket a szakmai vezető gyűjti össze, és a mentorok tájékoztatják a szülőket.

I.1.c) tanulók toborzása (választható)

Célja: A tevékenység célja, hogy a Tanodai program indulásáról minden olyan hátrányos helyzetű tanuló és család értesüljön, akinek elengedhetetlen szüksége van a program nyújtotta lehetőségekre, szolgáltatásokra, amelyek szociális, vagy kulturális okból kimaradtak a gyermekek életéből, viszont az eredményes tanuláshoz, majd a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlenek.

Leírása:

elsősorban az előző Tanodás programban részt vett diákok tájékoztatása a program folytatásáról

közzé tesszük a program felhívását a helyi újságban - Hunyadi Népe, hogy minél szélesebb körben váljon ismertté a programba való bekapcsolódás lehetősége

tájékoztató napon szervezünk a szülők részére, ahol a jelenlegi Tanodás szülők beszámolhatnak az eddigi programok sikeréről, ezzel is növelve az elfogadottságot és ismeretséget

Alkalmazott módszer: Tájékoztató, nyílt napok szervezése, rövid felhívó jellegű cikkek, hirdetések megjelenítése a helyi elektronikus és print médiában.

Várható mutatók: Az aktív, kampányszerű toborzás megvalósításával a program megkezdésének időpontjára telített lesz a létszám. A megjelent figyelemfelhívó hirdetések eljutottak valamennyi olyan szegény családból származó gyermekhez és szüleihez, akik a szülők aluliskolázottsága miatt nem részesülnek otthoni korrepetálásban, segítségben, vagy a hátrányos anyagi helyzet miatt nem tudják ismereteiket bővíteni a számítógép és az internet adta lehetőségekkel.

Ütemezés: projekt első két hónapja

Tárgyi feltételek: terem biztosítása (térítésmentes)

Megvalósítók: szakmai vezető, együttműködő partnerek

II. Tanulástámogatás, kiemelten az alapkészségek fejlődésének támogatását

II.a) együttműködés a bemeneti mérések elvégzése, kiértékelése érdekében az EFOP-3.1.7 Esélyteremtés a köznevelésben kiemelt projekttel (kötelező)

Célja: A bemeneti mérések elvégzésével és kiértékelésével lehetőség nyílik azoknak az elvárásoknak a feltérképezésére, amelynek tudatában és beépítésével a Tanodai programba eredményesebbé válik a program megvalósítása.

Leírása: az előző Tanodai program során is jól bevált módszert követve kérdőívvel mérjük fel a Tanodába jelentkező diákoknak elvárását a programról, elsősorban a szaktárgyi fejlesztési igényre, szabadidős programokra és az uzsonna igényre kérdezünk rá. Bemeneti mérésekkel felmérjük a kiválasztott diákok alap készségeit, a felmérő lapon jelzett és a bemeneti mérések által jelzett igények megbeszélése után fejlesztő csoportokba osztjuk a diákokat

Alkalmazott módszer: Egyéni és fókuszcsoportos kérdőív kitöltések, bementi és kimeneti eredmények mérése, a kimutatható fejlődés egyértelműsítése érdekében esetleges kontrollcsoport bevonása a tesztelésbe.

Várható eredmények: A bemenetei mérések elvégeztével és kielemzésével megkapott adatokat a Tanodai program befejeztét követően össze lehet hasonlítani a kimeneti adatokkal. Az így kapott eredményekkel mutatható ki a program során elért egyéni fejlődéseket, azaz a Tanodai program mit tett hozzá a csatlakozott gyermek fejlődéséhez. A kapott eredmények egyértelműségét nehezíti az életkorral járó kognitív és nem kognitív fejlődési, valamint az iskola fejlesztő hatását is. Ezt a nehézséget kontrollcsoport bevonásával is ki lehet küszöbölni, pl. olyan tanulókat bevonni a bemeneti és a kimeneti mérésbe, akik nem vesznek részt a Tanodai programba.

Ütemezés: A program megkezdésének 3-4 hónapjában.

Tárgyi feltételek: Terembérlet, kérdőívek

Személyi feltételek: Szaktanárok, adatrögzítés mentori feladat

b) egyéni fejlesztési tervek elkészítése rövid- és középtávon (kötelező)

Célja: Az egyéni fejlesztési igények meghatározása, azok elérésének útvonala, iránya, a fejlesztéshez szükséges eszközök meghatározása. Az iskolai sikeresség segítése az önálló tanuláshoz szükséges alapképességek megerősítésével, a kulcskompetenciák támogatásával és a fejlesztendő tantárgyakban történő felzárkóztatással.

Leírása: A bemeneti mérések és igényfelmérések alapján egyéni fejlesztési tervek készítése, a diákok portfóliójának megnyitása. Minden gyerek más és más, eltérő tanulási nehézségekkel küzdenek. A fejlesztési tervben ezeket az egyéni eltéréseket, és szükségleteket kell feltüntetni, ezért az vonatkozhat tantárgyi fejlesztésre, motiválásra, önbizalom fejlesztésre, tehetséggondozásra. A beavatkozások időbeli meghatározása bizonyos keretet ad a fejlesztésnek, annak felülvizsgálat viszont magába hordozza annak változtatási lehetőségét. Az időszakok meghatározásakor meg kell jelölni az időszak alatti fejlődés mértékét is.

Az egyéni fejlesztési terv segítségével a tanulók egész személyisége megismerésre kerül, és ez a színtér kapcsolatban van a gyermek egész tevékenység - és kapcsolatrendszerével, valamint ide tartozik a pszichés, interperszonális és interkulturális jellemzők megismerése is.

Alkalmazott módszer: A fejlesztési ütemeket a szorgalmi időszakokban 3 hónapos időszakokra bontjuk, az elérendő egyéni célok ezen ütemek alapján kerülnek meghatározásra. A szükséges dokumentációt a kiemelt projekt biztosítja.

Várható eredmények: A komplex személyiség megismerésévél teljesebbé válik a fejlesztési folyamat, eredményesebbé válik az iskolai felkészítés, valamint a folyamatos visszacsatolásnak köszönhetően meghatározható a diákok aktivitása és előrehaladása, illetve a diákok visszacsatolásából mérhető a nevelői, pedagógiai munka hasznossága, hatékonysága.

II. c) egyéni haladási napló vezetése (kötelező)

Célja: A fejlesztések rögzítése, az előrehaladások rögzítése, egyéni fejlesztési tervek felülvizsgálata során irányváltoztatások megalapozottságának dokumentálása

Leírása: Az egyéni haladási napló az egyéni fejlesztés egyik programelemének rögzítésére szolgál, egyfajta értékelési rendszer. A fejlesztési alkalmak rendszeres időközönként rögzítésre kerülnek fejlesztési területenként vagy tantárgyanként, leírásra kerül benne az alkalmazott módszerek összessége. A naplóban leírtak segítségével az egyéni fejlesztési tervek felülvizsgálata is megtörténhet, így a fejlesztések mindig az egyénik képességek szerint alakulnak.

Alkalmazott módszer: Szöveges elemzés rögzítése, amelynek fontos jelentősége van, mivel összekötő kapocs a család, a diák és a nevelők között.

Várható eredmények: Hatékonyabbá válik a diákok fejlesztése a folyamatos szakmai felügyelettel, a korrekcióval, és áttekinthetővé válik az egyéni fejlődés útja

Ütemezés: A program minden negyedévében

Megvalósítók: mentori feladat a haladási napló vezetése, és közös munkacsoporti megbeszélésekkel (tagjai: szakmai vezető, szaktanárok, oktatók, mentorok), valamint a módszertani központ által megadott iránymutatás szerint ki kell jelölni a beavatkozási pontokat, vagy ha nem szükséges, az egyéni fejlesztési terv szerint folytatni kell a munkát.

II. d) fejlesztő tevékenységek megvalósítása a tanuló egyéni szükségletei (egyéni fejlesztési terv) szerint

szövegértési képesség fejlesztése (kötelező)

matematikai alapműveletek elsajátításának fejlesztése (kötelező)

szociális kompetenciák (kötelező)

az önálló tanulás képességének kialakítása, a tanulót segítő technikák megtalálása, elsajátítása (kötelező)

idegen nyelvi képesség fejlesztése (választható)

IKT kompetenciák fejlesztése (választható)

készségfejlesztő tevékenységek - művészeti, kézműves (választható)

tantárgyi felkészítés (választható)

Célja: Az alapkészségek fejlesztésével az iskolai előmenetelben fejlődés várható., illetve a kialakított hatásmechanizmusnak köszönhetően kialakul az önálló tanulás, mint életforma.

Leírása: Az egyéni szükségleteknek megfelelően az egyéni fejlesztési tervben meghatározottak szerint történik az alapképességek fejlődésének támogatása. A kulcskompetenciák fejlesztése elengedhetetlen az alapképességek fejlesztésében, ez a tevékenység egy komplex feladat, mivel ezek a kulcskompetencia területek szorosan összekapcsolódnak. Ennek a feladatnak a megoldása nem csupán a másnapi házi feladat megírására, és a következő napi tananyagok megtanulására koncentrálódik.

Tervezett fejlesztő programok:

Szövegértési képesség fejlesztése: mint alapkompetencia az egyik legfontosabb terület, ezért amennyiben szükséges, az óraszámok emelésére is sor kerül, illetve a csoportok folyamatos átalakuláson mennek keresztül az egyéni fejlődések haladásával, avagy elmaradásával. Szaktárgyi oktató bevonása

Társasjáték-pedagógiai foglalkozásokat tartunk a tanulóknak, amely különböző kulcsfontosságú területek fejlődéséhez járul hozzá, például: szövegértés, matematika-logika, kommunikáció, idegen nyelv, személyes és szociális kompetenciák. A drámapedagógiai alapú társasjátékok fejlesztő célú alkalmazása több szempontból is összeillek a tanodák céljaival. Alkalmazásukkal erősítik a közösségfejlesztést, valamint a tanodai pedagógiai munkát végzők vagy abban segítők számára is kelléket jelenthet a Tanodát látogató gyermekekkel, fiatalokkal való partneri kapcsolat kialakításában, megerősítésében. A foglalkozás keretében a tanodai fiatalok nem csak a szabadidejüket töltik el hasznosan, hanem társas készségük is fejlődik.

Matematikai alapműveletek elsajátításának fejlesztése: alapkészség-fejlesztés, ezért a szövegértés mellett a másik kiemelt terület, szintén egyéni és csoportos szinten is vizsgálatra kerül a fejlesztés mértéke. Szaktárgyi oktató bevonása

Szociális kompetenciák fejlesztése: a társadalomnak megfelelő normák betartása az egyik fő cél, a diákok kapcsolati, szociális hálójának feltérképezésével meg kell vizsgálni, hol szükséges beavatkozni, kik azokat, akiket a közösség esetleg kizár, vagy pl. kik azok, akik bandáznak, s ezzel válnak iskolakerülővé. Fontos, hogy kapcsolataik a tanoda program során fejlődjenek, szélesedjenek.

Az egyéni szociális kompetenciák fejlesztése a makro és mikro környezet szociális kompetenciának fejlődésére is pozitív hatással van. A szociális kompetenciák fejlesztése a társadalmi normáknak megfelelően szakirodalom szerint is segíti a tanodai programban részt vett diákok boldogulását a középiskolában, és a munkaerő-piacon is.

Önálló tanulás képességének kialakítása:

Projektmódszer: Ez a munkamódszer vagy tananyag-feldolgozási módszer önálló és valóságos élettevékenységként megjelenő folyamat, amely minél messzebb kell kerülni az iskolában megszokott módszerektől. A projektmunka lényege a partnerség, a mentor és a diák együttműködése.

Folyamata:

a projekt céljának rögzítése

altémák és feladatok meghatározása

munkavégzés helyszínének kiválasztása

munkaformák meghatározása: kiscsoportos formában történik

A munka befejeztével a csoportok bemutatják az eredményeket, átbeszélik a tanulságokat.

A jó projekt egyik legnagyobb előnye, hogy elvégzéséhez többféle tudás mozgósítása szükséges, azaz nem köthető kizárólag egy tantárgyhoz, valamint azoknak a szociális készségnek a gyakorlása, mint a a felelősségvállalás, az együttműködés, a kulturált vitatkozás, a konfliktusok kezelése,az érdekek egyeztetése. [24]

Kialakul az önálló tanulás igény, fejlődés az iskolai előmenetelben. Tapasztalati tudás fejlődik.

Élménypedagógiai foglalkozások: olyan csoportos foglalkozás, amely során nehezen tanítható készségeket tanítanak meg a gyerekeknek, Ez az aktív tanulási mód alatt fejlődik együttműködési, bizalmi, kommunikációs, a vezetői és a problémamegoldás készségük, valamint pozitív irányba változik az önbizalmuk. Egyre könnyebben alkalmazkodnak a szokatlan helyzetekhez, könnyebbé válik a beilleszkedés a különböző csoportokba. A cél, hogy próbára tegyék önmagukat, aktív részesei és irányítói legyenek a saját tanulási folyamatuknak, súrolják a saját képességeik határát, hozzájárulva így az önfejlesztéshez. A foglalkozások a tervezés, kivitelezés, feldolgozás és az általánosítás komplex egységére és használatára épül.

Idegen nyelvi képzés: a nyári szünetekben kerül rá sor, angol nyelvtanárnak készülő, egy főiskolás bevonásával (a tanoda így gyakorlati helyet biztosít egy fő felsőfokú végzettséget szerezni kívánó számára)

Informatikai fejlesztés, csoportonként heti 1 órában, szaktanár vezetésével, a számítógépek rendelkezésre állnak internet-hozzáféréssel.

Készségfejlesztés - sport, művészet: Csoportonként heti 1 óra kézműves foglalkozás alatt a diákok megismerkedhetnek a népi kismesterségek alapjaival: bőrműves, nemez készítő, gyöngyfűző, gyöngyszövő, mézeskalácssütő, keramikus

Szabadon választható a diákok részére a foglalkozásokon való részvétel, de mindenkinek valamilyen foglalkozáson részt kell venni. Szakképzett - néptánc tanár, kézműves oktatók, drámapedagógia tanár - foglalkozásvezetők részvételével. Ezeken a foglalkozásokon nem csupán a magyar nép hagyományaival ismertetjük meg a diákokat, hanem lehetőség van az otthonról hozott identitástudat fejlesztésére is - zene, nyelv, tánc. Itt is lesz lehetőségünk a közösség által elfogadott zenész, énekes, táncos önkéntesek munkáját igénybe venni.

2 alkalommal nyári tábor szervezése Salgóbányára Sellyére. Évek óta rendszeresen táborozunk ebben a táborban, a helyi nevezetességek - Salgó vára, Boszorkányszikla, Medves-fennsík, kőfejtő, salgótarjáni városnézés, bányamúzeum - megtekintésén túl kirándulásokat szervezünk Pécsre és Szigetvárra - vár, múzeumok, állatkert, TV-torony megtekintésén túl lehetőség van fürdőzésre, szabadtéri játékokra - számháború, labdajátékok, tábortűz. Ezen túl közösségépítő és kézműves foglalkozásokra. Szocializáció - pl: étteremben való viselkedés - gyakorlására.

2 alkalommal részvétel a budapesti Táncház-találkozón. Szintén rendszeres látogatói vagyunk a rendezvénynek, ahol tánctanításon kívül kézműves foglalkozásokon is részt vehetnek a diákok, valamint a kézműves mesterségek vásárán nézelődhetnek, vásárolhatnak.

Városnézés, színház, mozi, múzeum, vadaspark és fürdőlátogatás. Összesen 4 alkalmat tervezünk a diákok és szüleik részvételével. Előző programjainkban is nagy sikere és haszna volt a programoknak.

Tantárgyi felkészítés: az alapkompetenciák (szövegértés, matematika) túl - előzetes tapasztalataink alapján - történelem tantárgyból lesz szükség fejlesztésre - természetesen a bemeneti méréskor megállapította alapján ez módosulhat, kiegészülhet más szaktárgyakkal (pl. földrajz)

II. e) a tanoda programban résztvevő tanulók mentorálása (kötelező)

Célja: A választott mentorok segítségével a tanodai és iskolai élettel kapcsolatos egyéni igények, problémák, szükségletek artikulálásában segítségnyújtás, valamint közös megoldáskeresés előidézése.

Leírása: egy mentorhoz 10-15 diák tartozhat, 2 főt választunk ki a bevont pedagógusok közül. A mentorok előzetesen részt vesznek a mentoráltjuk iskolai tanóráin, megfigyelve a tanórai aktivitásukat, és egyben azok az óraadó tanárok, akik a felzárkóztatás is végzik. A mentorok csoportvezetők is, felelősek a csoportba tartozó tanulókért. Mentorok feladata a szakmai vezető iránymutatása mellett a diákok fejlődésének követése, mentornapló vezetése.

Alkalmazott módszer: A pedagógiai módszerek közül a mentor-tanuló párban folyó egyéni fejlesztés és a csoportmunka módszerét használják. A korrepetálások, felkészítések mellett indirekt programokkal kompetencia fejlesztés is zajlik majd a fejlesztő pedagógus bevonásával. Mindemellett a differenciált és kooperatív tanulásszervezési technikákat is gyakorta használják, amelyek az egyéni tanulási igényekre való reflexió szükségességének felismerésére utalnak. A tanodában alkalmazott pedagógiai módszerek közül a frontális oktatás is megjelenik.

Mutatók: a program teljes felügyelete, szakmai koordináció

II. f) célcsoport igényeinek, szükségleteinek felmérése (választható)

Célja: A tanodai programba jelentkezők diákok komfortérzetének erősítése, az iskolai frusztrációk csökkentése.

Leírása: Még a tanodai program megkezdésének első szakaszában fel kell mérni, hogy hol tartanak a diákok az iskolai előmenetelében, milyen szükségletekre kell építeni az egyéni fejlesztési tervet. Az egyéni szükségletek felmérésével kidolgozható az egyéni fejlesztési terv, világossá válik az érdeklődési kör és az alapfokú tudás elmélyítése érdekében az egyéni korrepetálások, felzárkóztatások meghatározásra kerülhetnek. A szükségletek meghatározásával akár az egy-egy területet érintő, magasabb szintű tehetséggondozás is meghatározható.

Alkalmazott módszer: Ötletláda, egyéni interjúk szervezése, egyéni igényfelmérések.

Várható eredmények: Az egyéni szükségletek felmérésével az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, az egyéni szükségletek kielégítése könnyebbé válik.

Ütemezés: Projekt 3-4. hónapjában

Tárgyi feltételek: Ötletláda biztosítása, egyéni interjúkhoz szükséges terem, felmérő kérdőív

II. g) érzelmi, mentálhigiénés fejlődést segítő tevékenységek (választható)

Célja: A mentálhigiénés fejlődésnek, az érzelmi erősödésnek, szintlépésnek köszönhetően az iskolai konfliktusok kezelhetőbbé válnak, akár más területen lévő problémák kezelése kezdődhet meg akár szakember segítségével.

Leírása: A tanoda légköre merőben más az iskoláéhoz képest, mellőzi azt a hierarchikus rendet, amely egyfajta feszélyezést vált ki a tanulókban. Családias jellege lehetőséget nyújt, akár arra a családias légkör megteremtésére, amely környezetben a tanulók könnyebben nyílnak meg, így a konfliktusok mélyén rejlő okok feltárása megvalósulhat.

Alkalmazott módszer: Kötetlen egyéni és kiscsoportos beszélgetések, szakemberek bevonásával fejlesztő foglalkozások.

Várható eredmények: A tanoda és az iskola kommunikáció tovább segítheti a programban részt vevő tanulók mentális, érzelmi fejlődését, hosszabb távon ez a kölcsönös segítő együttműködés árnyalhatja a hátrányos helyzetű fiatalokról alkotott torz képest.

Ütemezés: Folyamatos a projekt fejlesztési időszakában.

II. h) tehetséggondozás (választható)

Célja: Az érdeklődési körök azonosítása, tehetségfejlesztési irányok meghatározása.

Leírása: A feladattal lehetőséget adunk a tanodai programban részt vevő tanulók különleges képességeinek felszínre kerülésére. A gyermekek érdeklődésére kevésbé érzékenyek a nélkülöző szülők, míg az iskolákban gyakran a diákok magatartási problémái miatt kialakult viszony nehezíti azoknak a képességeknek, érdeklődési köröknek az azonosítását, amelyekre a motivációs stratégiák épülhetnek. A megvalósítás során igyekszünk a felzárkóztató és a tehetséggondozó programokat az egyéni foglalkozások révén különválasztani. A tehetséggondozás során igyekszünk olyan tantárgy vagy pályaorientációs foglalkozásokat szervezni, amelyek az egyénnek lehető legmegfelelőbb formát jelenti.

Alkalmazott módszer: Egyéni és kiscsoportos, a tanulók igényeihez igazodó módszerek

Várható eredmények: A tanodai program segítségével minden tehetséges tanuló megtalálja a számára azt a tevékenységet, vagy tevékenységi területet, amiben jobb a többi tantárgyhoz képest, amiben kiemelkedik nem hátrányos helyzetű társai közül, amit érdemes jobban fejleszteni, mivel az a továbbtanulásnál és a munkaerő-piaci elhelyezkedésnél is meghatározó lehet.

Megvalósítók: szaktárgyi oktatók és a mentorok feladata, hogy a diákok iskoláiban tanító pedagógusoktól információt szerezzenek, hogy miben tehetségesebbek a bevont tanulók (ez nem feltétlenül szaktárgyi, hanem pl. sport, ének, zene stb.)

II. i) tanulási motivációt felkeltő/erősítő tevékenységek megvalósítása (választható)

Célja: A tanulás illetve a továbbtanulás, mint értékközvetítő folyamat elindítása, és az ehhez szükséges erőfeszítések és lépések megtétele, a tanuláshoz való viszony pozitív irányú megváltoztatása.

Leírása: A tanulási motiváció meglétét már az egyéni szükségletek felmérése során fel kell mérni, valamint ennek a területnek a fejlesztését az egyéni fejlesztési tervben meg kell határozni.

Alkalmazott módszer: A tanodákat a tantervi kötöttségeket kevésbé érzékelik és elsősorban a fejlesztő értékelést alkalmazzák, így a tanulók alacsony önértékelését ellensúlyozva az egyéni szükségletekre alapozó oktatással jelentős mértékben alakíthatják a tanodába járó diákok tanulási motivációját.

Mutatók: önálló tanulási hatásmechanizmus kialakulása

Megvalósítók: szaktárgyi és művészeti oktatók

II. j) a tanoda programban résztvevő tanulók tutorálása, kortárs segítése (választható)

Célja: A tutoron keresztül életszerű, követendő példakép megismerése.

Leírása: Kortárs segítő, tutor bevonását már eddigi tanodai program során is alkalmaztuk. Egy jánoshalmi fiatal, akinek munkássága, pl. a művészetben elért sikerei példaként szolgáltnak bármelyik fiatalnak. Lényesnek tartjuk, hogy a tutor azonos nyelvi és szociális közegből érkezzenek ezen program kapcsán is. Nemcsak a tanodai eseményekre (pl. tábor), hanem a szülőkkel közösen szervezett egyes programokra is meghívást kap a példakép.

III. Életpálya-építés, a továbbtanulást közvetlenül segítő tevékenységek, pályaorientációs tevékenységek megvalósítása

III.a) a tanulók önismeretének, pozitív jövőképének fejlesztése (kötelező)

Célja: A magyar nyelv és irodalom szaktárgyat oktató pedagógus bevonásával olyan drámapedagógiai foglalkozások megtartása, amelyek során fejlődik a tanulók önismerete, nyelvi kommunikációja, megismerik önmagukat és társaikat.

Leírása: A tanulók pozitív jövőképének fejlesztésének különösen hatékony eszközei a drámapedagógiai foglalkozások, amelyekkel nem csak a személyiség formálását és a közösség, szociális érzékenyítést végezzük el, de erősítjük a tanulók önismeretét is. A drámapedagógiai módszerek alkalmazása segít a tanulóknak figyelmük tudatos összpontosításában, a fegyelmezett feladatvégzésben, erősítik az érzelmi emlékezetet, fejlesztik az egymás iránti érdeklődést és empátiát, az együttműködési készséget, a felelősségtudatot, segítséget nyújtanak a munkaerőpiacon nagyra értékelt kommunikációs és önérvényesítő készségek élményszerű tanulásában.

Alkalmazott módszer: A kívánatos magatartásformák kialakítását a drámapedagógia eszközeinek meggyökereztetésével is szeretnénk megvalósítani, olyan mindennapi szituációs foglalkozásokkal, amelyekkel a helyes normákat mutatjuk be. Szituációs gyakorlatokon keresztül alakítjuk, erősítjük tanulóink erkölcsi érzékét, erkölcsi tulajdonságait, a kommunikációs képességeik fejlesztését, ezáltal egy komplex értékorientált közösségfejlesztés valósul meg.

Olyan strukturált gyakorlatokat végzünk önálló és kiscsoportos formában, amelyek a különböző témák, problémák (csoportkohézió erősítése, együttműködés, kommunikáció, döntéshozatal, személyészlelés stb.) élményszerű feldolgozásában segít, valamint támogatja foglalkozások során a csoportdinamikai folyamatok hatékonyságát.

Dramatikus alkotójáték: nevelési funkciót tölt be a hagyományos oktatás-nevelésben. Olyan szocializáló tevékenység, amely a dráma formáján keresztül személyiséget formál, elősegíti a közösségi kommunikációt, a beilleszkedést, pozitív hatással van az önismeretre, emberismeretre és növeli az empátiás készséget. Feloldja a gyakran mély elutasítást a nemek közti kapcsolatokban, valamely mértékben akár a passzivitást is ellensúlyozza.

Színház: Egy-egy irodalmi vagy történelmi mű feldolgozása vagy megtekintése színházi eszközök segítségével.

Tanítási dráma: alkalmas egyes szaktárgyi tudásterületek feldolgozására.

Várható eredmények: A drámapedagógiai eszközök alkalmazásával a tanodai gyerekek már hónapokkal az adott témakör megjelenése előtt megfelelő motivációs állapotba kerülnek, könnyebben viszonyulnak a tananyag megértéséhez és rögzítéséhez.

A drámapedagógia mellett a bevont tanulók motivációja és igényei alapján a művészetterápia, mint önismereti fejlesztést is választhatjuk.

III.b) pályaválasztással kapcsolatos ismeretek bővítése, pályaorientációs alkalmak (kötelező)

Célja: Célja nem csupán adott szakmákkal ismerkedjenek meg a tanodai gyerekek, hanem önmagukról, és az őket körülvevő társadalmi környezetről is legyen bővebb tudásuk.

Leírása: A pályaválasztással kapcsolatos ismeretek átadása nem egy egyszeri foglalkozás, hanem egy egész folyamatot jelöl, amelynek során a mentorok és a tutorok segítségével összhangba hozzuk az egyéni készségeket a társadalmi igényekkel és a választott szakma előfeltételeivel. A foglalkozások során újabb személyes kompetenciájukat és készségeiket ismerhetik meg a gyerekek, amely előkészíti őket a nagybetűs életre, a választott pálya környezeti megfeleltetésére. A szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás és rugalmas kommunikáció hatékonyabbá teszi a tanulók megfelelő pályára segítését. A pályaorientáció területén kifejtett tevékenységével a tanoda jelentős segítséget nyújthat az oktatási intézmények, pedagógusok számára.

Alkalmazott módszer: Egyéni és kiscsoportos foglalkozásokat tartunk, ahol önismeret-fejlesztéssel foglalkozunk, valamint a kérdőíves felmérés eredményeképpen megtudott választott szakma előnyeiről, hátrányairól, munkaerő-pici környezet megismeréséről az elhelyezkedési lehetőségekről tanulnak a gyerekek. A csoportfoglalkozások során olyan kommunikációs, verbális, szerepjátékokat is végzünk, amelyek egy adott pályaválasztási helyzetet, problémát ragadnak ki az életből, és annak megoldása életszerű feladat, pl. állásinterjú, önéletrajz megírása stb. Helyi munkáltatók meglátogatása, munkaügyi központ meglátogatása.

Mutatók: munkahely-látogatás pályaorientációs napokon való résztvevői létszám (diákok és szüleik), határozott szakma iránti elkötelezettek

Ütemezés: a program második évében, amikor már megismertük a diákokat és képességeiket

Megvalósítók: együttműködő partnerek, középiskolák, amelyek nyílt napjaink részt tudnak venni a diákok, valamint a mentorok feladata a pályaorientációs foglalkozások levezetése a szakmai vezető irányításával

III.c) középfokú (elsősorban érettségit adó) és felsőfokú oktatási intézmények, roma szakkollégiumok, lehetséges foglalkoztatók látogatása, velük való kapcsolatfelvétel (kötelező)

Célja: A diákok körében népszerű középiskolák felkeresése, felsőfokú intézmények nyílt napjain való megjelenés, a helyi roma vezetővel való találkozás, és helyi munkahelyek felkeresése

Leírása és alkalmazott módszer: az együttműködő partner, az FM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, meglátogatása, hiszen a helyi diákok többsége ebben az iskolában szeretne továbbtanulni; Szegedi Tudományegyetem nyílt napján való részvétel. A Jánoshalmi Roma és Református Közösségi Ház programjain megjelenünk, és megmutatjuk a fiatalok számára azt a kulturális sokszínűséget, amelynek képviselői munkahelyet és hivatást találnak ezen a területen is. Meglátogatjuk a Jánoshalmi Járási Kormányhivatal Munkaügyi Központját, valamint helyi munkáltatókat is. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok olyan személyekkel találkozzanak ezeken az alkalmakon, akik szintén a bevont iskolák tanulói voltak.

Várható eredmények: A továbbtanulást, mint értéket közvetítő folyamat jelenik meg a tanodai fiatalokban, mindez már a középiskolai tanulmányok megkezdése előtt. A foglalkozások, végére a gyerekek kellő motivációt éreznek a továbbtanulásra, és ennek érdekében megteszik a céljaik eléréséhez szükséges, fontos lépéseket.

Ütemezés: a projektidőszakban negyedévente egy-egy alkalommal

III.d) szerepmodellek bemutatása, bevonása

Célja: Olyan példaképek bemutatása, akik hasonló társadalmi helyzetből érkeztek, és diplomáig illetve stabil munkahelyig jutottak.

Leírása: Ez a tevékenység már a programba bevont tutorok segítségével megvalósul, azaz a program kezdetétől olyan volt tanodások veszik körül a jelen program diákjait, akik hátrányos helyzetük ellenére befejezték a középiskolát, felsőfokú végzettséget szereztek, vagy egyszerűen kitartottak elképzelésük mellett, kitanultak egy szakmát, amely biztos megélhetést jelent azóta a volt tanodásnak és családjának. Az ő példamutatásuk, személyes tapasztalataik sokat jelentenek a tanodai programok továbbfejlesztésének szempontjából. Tehát elsősorban az egyetemi, főiskolai hallgatókra, illetve az idősebb középiskolásokra épülnek a tanodai programok kortárs segítői, patrónusi rendszerei.

Mindezek mellett szervezünk olyan napokat, amikor a térség egy - egy sikeres emberét hívjuk meg, és a saját történetén keresztül kapnak motiváltságot a célok eléréséhez.

Alkalmazott módszer: Foglalkozások szervezése a motiváció, a kitartása, a példakép állítás jegyében.

Várható eredmények: A példaképek történetén és a tutorok mindennapi jelenléte pozitív erőt és elhatározást ad a tanulóknak.

Ütemezés: Negyedévente egy alkalommal példakép meghívása egy - egy ilyen foglalkozásra

III.e) pályaorientációt, karriertervezést segítő partnerekkel, munkaerő-piaci szereplőkkel szervezett programok (kötelező)

Célja: Olyan külső szakemberek és segítők bevonása a programba, akik jelenlétükkel, tudásokkal, támogató magatartásukkal hozzájárulnak a tanodai gyerekek sikeres pályaválasztásához.

Leírása: ez a programelem szorosan összekapcsolódik a III. c) pontban megjelölt tevékenységekkel. A tanácstalan és gyakran motiválatlan diákok számára szervezett iskola, munkahely látogatások alkalmával felvetődik bennük is a kérdés (és erre a kérdésfeltevésre motiválják őket a pedagógusok is), hogy mi is szeretnék lenni. A motiváció felélesztésével, alternatív lehetőségek feltérképezésével már mind a diák, mind a szülő könnyebben tud választani, dönteni, mivé váljon a gyerek. Ezt elősegítendő, pályaorientációs napokat szervezünk évi 1 alkalommal, összesen 2 alkalommal, emellett szintén évi 1 alkalommal a munkaügyi központ munkatársát kérjük fel előadás, beszélgetés megtartására.

Alkalmazott módszer: a fentiekben leírt napokon nemcsak a diákok, hanem szüleik is részt vesznek

III. f) szülők és tanulók tájékoztatása az iskolarendszer fordulópontjairól, a továbbtanuláshoz kapcsolódó döntési lehetőségekről és annak következményeiről, a (tovább)tanulás megtérülő jellegének tudatosítása (kötelező)

Célja: A továbbtanulás megtérülő jellegének tudatosítása és fontossága, a szülők a tanodával együttműködnek a fiatalok minél eredményesebb továbbtanulása érdekében.

Leírása: A tanodába bevont oktatási intézményeknek az iskolázatlan és roma szülőkkel kialakított kapcsolata gyakran a tekintélyelvre épül, amely az együttműködés elmélyülését, így az iskolázatlan és roma tanulók iskolai karrierét gátolja. Tanodánk formális szabályrendszertől eltérő, rugalmas működésmódja előnyös egy jó partneri kapcsolat kialakításához, hiszen a tanoda keretei között a szülők bevonhatók gyermekeik oktatását közvetve érintő tevékenységekbe, valamint mintát kaphatnak arra vonatkozóan, milyen körülmények megteremtésével segíthetik elő gyermekeik otthoni tanulását.

Alkalmazott módszer: A program kezdetétől fogva a tanoda mentorai igyekeznek egy bizalmi kapcsolatot kialakítani a gyerekeken kívül a családdal is. Családlátogatások, szervezett nyílt napok és közösségi események során a gyerekek fejlődésének bemutatása, és annak bizonyítása, hogy a továbbtanulás mennyiben változtatja meg a gyerek, és ezáltal a család helyzetét is.

Várható eredmények: A szülők hozzáállása megváltozik a továbbtanulás irányában támogató magatartást mutatnak, és így ez sikeres továbbtanulást segíti elő.

III.g) a tanulók identitástudatának erősítése, az anyanyelv ápolását, megőrzését támogató tevékenységek, programok megvalósítása (választható)

Célja: Olyan programok megvalósítása a tanodai programon belül, amelyeknek segítségével fejlődik a tanulók identitástudata és a nyelvi kommunikációs eszköztáruk bővül, ezáltal a kifejező képességük a helyes anyanyelven javul.

Leírása: Olyan készségek elsajátítása, amelyek elősegítik többek között a tanulók hatékony kommunikációját, a különféle a kommunikációs helyzetekhez illő nyelvhasználatot, a problémafelvetést, az információgyűjtést, az önálló kutatást, a tudás megszerzését és alkalmazását.

Alkalmazott módszer: A beszélgetés, mint anyanyelv, és szókincs fejlesztő eszköz alkalmazása a foglalkozások, tanulások, korrepetálások során. A foglalkozások gyakran 20 perces beszélgetéssel történnek a mentorok körében. A napi iskolai kudarcok, problémák átbeszélési miatt "időveszteséggel" együtt könnyebben megy a délutáni foglalkozásokon a tananyag elsajátítása. Az olvasás, mint tanulástechnikai eszköz gyakorlása, és annak a ténynek a bebizonyítása, hogy az alapműveltség, a szókincsfejlesztés és ezáltal a helyes anyanyelv használat nélkülözhetetlen eszköze az olvasás, és nem utolsó sorban fejlődik a gyerekek magabiztossága és identitástudata.

Várható eredmények: A tanulók képessé válnak az összefüggő mondatokból álló beszédre, ezáltal a szóbeli iskolai feleletek lefolytatására is, bővül a szókincsük, javul a kifejezőképességük.

Ütemezés: Foglalkozások keretében kéthetente 1 órában folyamatosan a projekt teljes időszaka alatt.

IV. A szociális hátrányok kompenzálása, közösségfejlesztés, integrált közösségi programok megvalósítása a tanodában és a tanodán kívül

IV.a) szabadidős tevékenységek, kulturális események, klubtevékenységek szervezése, tanodán belüli és kívüli integrált programok megvalósítása (kötelező)

Célja: Olyan szabadidős tevékenységek szervezése, ahol a kötelezettség nélküli, az iskolai körülményekhez képest kötetlenebb formában mutatkozzon meg és fejlődjön a diákok személyisége, testi és lelki egészsége.

Leírása:

Tervezett hátránykompenzációs foglalkozások:

A szülői nappal együtt megrendezésre kerülő programok - összesen 6 ilyen alkalmat tervezünk -, ahol meghívott előadók ismertetik meg a szülőkkel és diákokkal a lehetőségeket, segítséget nyújtunk a felmerülő problémák megoldásához.

Családlátogatások: az eddigi gyakorlatnak megfelelően a program indítása előtt valamennyi résztvevők családot meglátogatunk. Ekkor kerül sor a részletes beszélgetésre a tanoda lényegéről, lehetőségekről, elvárásokról. Háromhavonta a szakmai vezető felkeresi a családokat, ahol megbeszélik a tapasztalatokat és a további teendőket. Amennyiben a tanuló lemorzsolódni látszik - 3 hétig nem jelenik meg a Tanodában - akkor soron kívüli családlátogatásra kerül sor.

Együttműködés más Tanodákkal: összesen 4 alkalmat tervezünk - 2 alkalommal mi megyünk más tanodákhoz, 2 alkalommal mi látunk vendégül más Tanodákat - amikor lehetőség lesz jó gyakorlatok bemutatására, a tapasztalatok megbeszélésére.

Együttműködés iskolákkal, szervezetekkel: a program ideje alatt rendszeresen kapcsolatot tartunk a diákok iskoláival, első sorban az osztályfőnökökkel, a diákok előmenetelének figyelemmel kísérése érdekében /hospitálás, ez havi egy alkalmat jelent, amikor értékeljük a diákok teljesítményét és megoldást keresünk az esetleges problémákra. A Pelikán Kht. Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálatával közösen figyelemmel kísérjük a diákok helyzetében beálló változásokat, esetmegbeszéléseken keresünk megoldást a felmerülő problémákra. A városban működő civil szervezetek közül a jánoshalmi Postagalambsport egyesület pedig a postagalambászattal összefüggő szabadidős programjainkat.

Nyitott programok: Alapítványunk hagyományosan évente megrendezi a karácsony előtti mézeskalácssütést, a Jánoshalmi Napokhoz kötődő nyitott ház programot és augusztus 20-án az Új kenyér ünnepet. A pályázati időre összesen 8 ilyen program megvalósítása esik. Ezeken a programokon mindenki szabadon részt vehet, a házigazdák a tanodás diákok lesznek. Az ünnepekhez illeszkedő rövid műsort adnak elő. A "külsős" résztvevők bepillantást nyernek a Tanoda és a diákok munkájába, közösen valósítják meg a programokat. Ezzel nő a diákok és a Tanodában folyó munka ismertsége, elismertsége.

Alkalmazott módszer: Közös tanodán belüli és tanodán kívüli közösség összetartó rendezvények szervezése.

Várható eredmények: A tanodai gyerekek a szabadidejüket hasznos tevékenységekkel töltik el, amelynek tudatossága beépül a rendszeres, mindennapi életbe. Ezeknek a hasznos szabadidős programoknak köszönhetően a szülők hozzáállása is megváltozik az aktív pihenés eltöltésének lehetséges módjairól.

IV.b) bentlakásos alkalmak megszervezése (választható)

Célja: Olyan bentlakásos alkalmak, táborok szervezése, amelyeknek közösségformáló ereje van.

Leírása: A táboroknak kitűnő közösségi és szociális képességfejlesztő ereje van. Egy- egy ilyen tábor alkalmával kiváló lehetőség nyílik kulturális, művészeti és sportprogramok megvalósítására.

Alkalmazott módszer: Nyári táborok szervezése a projekt időszak alatt, különböző tematikák szerint, egy-egy tábor 5 napos időtartalmú, napi háromszori étkezéssel párosul.

Várható eredmények: Könnyebb beilleszkedési készség, javuló szociális és közösségi készség. A tábor egy olyan életre szóló élmény is lehet, ahol barátságok köthetnek, és mivel hosszabb időtartamú, folyamatos együttlétet jelentő program, ezért közösség- és személyiségfejlesztő hatású is egyben.

Ütemezés: A projekt időszaka alatt a nyári szünetekben 2-2 alkalommal, melyből egy tábort Jánoshalmán, egy tábort Salgóbányán Sellyénrendezünk meg.

IV.c) a bevont gyermekek napi egyszeri étkezésének biztosítása (választható)

Célja: A napi tanodai foglalkozások során az egyszeri étkezés biztosítása, azaz egy uzsonna közös elfogyasztása.

Leírása: A hátrányos helyzetű tanulók között gyakorta előfordul, hogy a család nem tudja biztosítani a korának megfelelő étkezések mennyiségét. Az iskolai étkeztetési programnak köszönhetően az ottani étkezés a rászoruló családok számára biztosított. Ezért is szükséges, hogy a tanodai foglalkozások ideje alatt egy uzsonnát biztosítsunk a tanulóknak. A tanagya rögzítéséhez, a koncentrációhoz és nem utolsó sorban a fejlődéshez szükséges a megfelelő tápanyagbevitel, a változatos és egészséges étel.

V. Hálózatosodás, kapacitásfejlesztés

V.a) kapcsolattartás, együttműködés a tanoda programot megvalósított/megvalósító szervezetekkel

Célja: A tanodai programot megvalósító szervezetek együttműködésének a célja a tapasztalatcsere, a bevált gyakorlatok megosztása a hatékonyabb fejlesztés érdekében.

Leírása: A tevékenység célja egy stabil hálózat kialakítása és működtetése a tanodai programot megvalósító szervezetek között. A hálózati struktúra kialakítása nagyban befolyásolja a fejlesztő munka egységesítését, egy közös módszertan kidolgozását. Ennek első lépése a környékbeli tanodák egymás közötti kapcsolatfelvétel megkezdése, és közös szakmai rendezvények szervezése. Összesen 4 alkalmat tervezünk - 2 alkalommal mi megyünk más tanodákhoz, 2 alkalommal mi látunk vendégül más Tanodákat - amikor lehetőség lesz jó gyakorlatok bemutatására, a tapasztalatok megbeszélésére.

Várható eredmények: a tapasztalatok megosztásával egyre jobb és jobb minőségű munkára lesz lehetőség, hiszen a tapasztalatok, módszerek adaptálhatóak. A szakemberek találkozására is sor kerül, ezért nemcsak a diákok, hanem a pedagógusok számára is kiváló tanulási helyszín egy másik tanoda. Összehasonlítási alapot jelent, amely viszonyítás sokat jelenthet - motiválhat a jobbra, büszkévé tehet, hogy jól csináljuk - minden résztvevő számára.

V.b) a tanoda programban résztvevő pedagógusok, további szakmai megvalósítók személyiségének karbantartása, ennek érdekében felkészítésük és szupervízióban, tréningeken, képzésekben való részvételük biztosítása

Célja: A tanoda programban résztvevő pedagógusok, további szakmai megvalósítók személyiségének karbantartása.

Leírása: A tanodai foglalkozások hatékonyságának, folyamatos magas színvonalon tartásának érdekében fontos a tanodai nevelők, és a szakmai megvalósítók segítése, tájékoztatása, képzése, lelki egyensúlyának megteremtése. Részükre rendszeres megbeszéléseket szervezünk, ahol közösen átbeszéljük a problémákat, az általuk alkalmazott módszereket, eszközöket. Ezek az alkalmak lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy - egy problémás, vagy nehezebb helyzetet hatékonyan, akár részletekig menően megvitassanak, észrevételeiket megosszák a társaik és a vezetőség felé.

A program alatt rendszeresen bevezetett alkalmak során külső szakember (pszichológus vagy szupervizor) bevonásával lehetőség van egy - egy gyakorlati kérdésre irányuló megbeszélés lefolytatására.

Alkalmazott módszer: Kiscsoportos formában valósul meg, de lehetőséget biztosítunk egyéni beszélgetésekre is.

Várható eredmények: Hatékony mentori tevékenység, megbízható fejlesztés és korrepetálás biztosítása a tanodai gyermekek fejlesztésében, stabil lelki egyensúly a pedagógusok számára

Ütemezés: Csoportos formában negyedévente egy alkalommal, az egyéni tanácsadásra igény szerint.

Innovatív elem:

Eszközök beszerzése

Képességfejlesztő eszközök, anyagok beszerzése

A diákok számára a fejlesztést segítő kis értékű eszközök kerülnek beszerzésre a pályázati támogatásból, melyek a következők:

10 db tablet

5 db társasjáték

20 db ajándéktárgy

1 db ping-pong asztal

IKT eszközök beszerzése

A projekt megvalósításához, az IKT oktatáshoz, informatikai eszközök kerülnek beszerzése, mivel a korábbi pályázatokból vásárolt eszközök már elavultak:

3 db asztali számítógép

3 db monitor

Lemorzsolódást megelőző intézkedések

Az eddigi tanodai tapasztalataink azt mutatják, hogy a lemorzsolódás nem kerülhető el. Ennek okát gyakran nem a diák képessége, hanem a családi problémák, a szociális helyzetből adódó gondok jelentik. Az egyik legfontosabb feladata a tanodának, hogy a szülőkkel, a közvetlen családi környezettel jó kapcsolatot alakítson ki, győzze meg a hozzátartozókat arról, mennyire fontos ez a gyerek és saját maguk számára.

A szakmai vezető és a mentorok feladata, hogy a lemorzsolódás lehetőségeit nyújtó helyzetekre, alkalmakra (negyedéves értékelés) kellő figyelmet fordítsanak, észleljék azokat a jeleket, és tegyenek lépéseket a megelőzésre. Beavatkozási jó gyakorlatokkal rendelkezünk e téren, egy jelzőrendszert működtetünk, melynek tagjai a tanoda pedagógusai, az iskolák tanárai, a mentorok, a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltat, a kisebbségi képviselők elsősorban, de bekapcsolódik a jelzésbe bárki, aki hatással bír a megelőzésre.

A tervezett célok számszerűsíthető eredményei

Monitoring mutatóként (támogatott programban részt vevők száma) 30 fő diákot vonunk be a tanodai programba, azonban a program hatása nemcsak rájuk nézve, de szüleik, diáktársaik számára is nagymértékű és sorsdöntő.

A megvalósítás kockázatait és azok kezelésének módja

A munkacsoporti megbeszélések alkalmával kockázati lista került összeállításra arról, hogy a projekt sikeressége, az indikátorok teljesítését veszélyeztető tényezők melyek lehetnek, illetve ezek milyen súlyossággal bírnak, és hogyan kezelhetőek.

Probléma

A probléma mérete

A probléma súlyossága

A probléma kezelésének módja

A problémára tett intézkedések a tervezéskor

A programból való lemorzsolódás esélye

A bevont célcsoport nagy részét érintheti

Közepes

A programban dolgozó szakemberek folyamatos megbeszélései, egyéni kezelési módszerek

Mentor biztosítása a program során, aki közvetít, segít, tanácsot ad

A bevont célcsoporttag családjának közömbössége, ellenállása

A bevont célcsoport egy részét érintheti

Közepes

A Családvédelmi és Gyermekjóléti Szolgálat munkatárásának aktív közreműködésével megelőzhető, kezelhető

Együttműködő partnerként a Családvédelem bevonása, a Szülői Munkaközösség aktív jelenléte

Pedagógusok tanoda program ismerettel nem rendelkeznek

A bevont pedagógusok egy részére hatással lehet

Alacsony

A módszertant biztosító kiemelt projekttel együtt kell működni, képzéseken részt kell venni

A program iránt elkötelezett, nagy szakmai tapasztattal rendelkező pedagógusok és szakemberek bevonása

Forrás folyamatos megléte

A program során rendelkezésre álló forrás a megvalósításhoz szükséges

Közepes

Jól átgondolt és ütemezett likviditási terv

elkészítése

A pénzügyi ütemezéshez és a források lehívásának ismeretéhez értő szakemberek bevonása

Horizontális szempontok érvényesítése

A nyilvános eseményeken, kommunikációnkban, viselkedésünkben esélytudatosságot fejezünk ki, azaz nem közvetítünk szegregációt, csökkentjük a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket.

Kötelesek vagyunk a projektre vonatkozó környezetvédelmi és esélyegyenlőségi jogszabályokat betartani, a projekt által érintett területen a védett természeti és kulturális értékeket megőrizni, a fennálló vagy a beruházás során keletkezett környezeti kárt és az esélyegyenlőség szempontjából jogszabályba ütköző nem-megfelelőséget legkésőbb a projekt megvalósítása során megszüntetni.

Kommunikációs Terv

A pályázat alapvető célja a résztvevő hátrányos helyzetű tanulók körében a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a résztvevő hátrányos helyzetű, kiemelten roma tanulók komplex személyiségfejlesztése, életpálya-építése nem formális, informális keretek között, a tanulói és helyi szükségletekre reagálva a képzettségi szint növelése és az iskolai sikeresség előmozdítása mindezt a minőségi oktatással, nevelési technikák alkalmazásával. A projekt lehetőséget teremt a hátrányos helyzetű, köztük roma tanulók igényeire és a helyi szükségletekre rugalmasan reagálni tudó tanodák továbbfejlesztésére és a tanodai programok megvalósítására. Ebben fontos szerepe van az aktív kommunikációnak, folyamatos tájékoztatásnak.

Kommunikációs csatornáink az iskola honlapja, a szülők számára átadott tájékoztató anyagok, facebook oldalunk, amely az egyik legaktívabb felület, illetve a személyes kommunikációt tartjuk elsődleges formának.

A megfelelően megtervezett és kivitelezett folyamatos tájékoztatásról a szakmai vezetőnek kell gondoskodnia. Ahhoz, hogy e tevékenység sikeres és eredményes legyen szükséges a célok, a célcsoportok, a tartalom, a kivitelezés eszközeinek pontos meghatározása, valamint a tájékoztató munka hatásainak folyamatos mérése, értékelése. Mindemellett szükséges a tájékoztató munka mindenkori összehangolása a program rész elemeivel külön-külön meghatározva a tájékoztatási célokat, célcsoportokat, tartalmakat és eszközöket.

Innováció

Előző programjainkhoz képest innovatívnak tekintjük, hogy a közösségformálás, közösségfejlesztés érdekében a kiválasztott diákok születésnapját is követjük, és közösen megünnepeljük. A gyerekek egymásnak készítenek ajándékot, az ünnepeltnek ki kell tűznie egy célt következő születésnapjáig, és a megvalósulását figyelemmel kíséri a tanodai közösség.

Fenntarthatósági Terv

Szakmai fenntarthatóság

Jelen programunk eredményei beépülnek a tanodai foglalkozásokba. A projekt zárása számunkra nem jelenti a tanoda bezárást, hiszen tovább kívánjuk működtetni, ameddig ezt lehetőségeink biztosítják. Eddig is ezt tettük, és szeretnénk, hogy megérjük a Tanoda 10 éves évfordulóját. Kiemelnénk, hogy folyamatos szakmai fejlődésen mentünk keresztül, így ez a program is hozzátesz szakmailag a fejlődéshez, és növeli az életben helyt állni tudó jánoshalmi fiatalság számát.

Pénzügyi fenntarthatóság

A tanoda fenntartására állami támogatással, egyéb pályázati forrásokkal (új tanoda, vagy tanodához hasonló), a helyi önkormányzat segítségével, adományokkal számolunk.

[1] Forrás: KSH Adatsorok 2015.

[2] Jánoshalma város településfejlesztési koncepciója. Letölthető https://www.janoshalma.hu/jhalma/dokumentumok/telepulesfejlesztes/its_da_jansohalma_tfk_vegleges.pdf

[3]Forrás: Jegyzői adatok

[4]Forrás: KSH adatbázis

[5] Forrás:www.klik.gov.hu

[6] KSH Statisztikai tükör: Letölthető https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1415.pdf

[7]Forrás: Oktatási Hivatal: HH és HHH gyermekek, tanulók településenkénti statisztika kimutatás. Elérhető: https://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek

[8] Az adatok az óvódás korú gyermekek számát is tartalmazza.

[9] Az adatok az óvódás korú gyermekek számát is tartalmazza.

[10] Forrás: Oktatási Hivatal: HH és HHH gyermekek, tanulók településenkénti statisztika kimutatás. Elérhető: https://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek

[11] Forrás: Jegyzői adatok

[12]Forrás: Jegyzői adatok

[13] Jánoshalma város településfejlesztési koncepciója. Letölthető https://www.janoshalma.hu/jhalma/dokumentumok/telepulesfejlesztes/its_da_jansohalma_tfk_vegleges.pdf

[14] Forrás KSH T-Start adatbázis 2014

[15] Forrás KSH T-Start adatbázis 2013.

[16] Forrás KSH T-Start adatbázis 2013.

[17] Forrás: KSH Interaktív térképek 2013.

[18]Forrás: KSH Interaktív térképek 2011.

[19]Forrás: KSH Interaktív térképek

[20]Forrás: KSH Interaktív térképek

[21]Forrás: KSH Interaktív térképek

[22]Forrás: KSH Interaktív térképek

[23]Forrás: KSH Interaktív térképek

[24] Tanodakönyv; OM és Sulinova Kht; Budapes 2005.